Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról egyik darab egy csizma orrészének talpvasalása. Szárai hegyben összefutnak, itt egy lyukkal ellátott nyelv van kialakítva, benne a felerősítést szolgáló szegeccsel. A szár végei ellapítottak és lefelé hajlítottak, egy - egy szeglyukkal. A másik vasalás csizma sarokrészéhez készült. Vaslemezből kialakított, széles szárain három szeglyuk, a szár közepe táján egy-egy felhajtott nyelv, szárvégei is felhajtottak.

1 A két kőtárgy közül az egyik egy szürke színű, finom homokkő anyagú nagyobb kavics darabja, mely a használati nyomok alapján fenőkő lehetett. A másik darab egy amorf, fekete színű kovakő, mely valószínűleg tűzcsiholás céljára szolgált.

2 Bevásárlóközpont 1987-ben, a „régi" Bevásárlóközpont építését megelőző közműfektetések során korlátozott lehetőség nyílt arra, hogy a mezőváros egykori központjában megfigyeléseket tudjunk végezni.

3 Bár ez a terület az egykori fogadótól néhány száz méterrel távolabb esik, belterület lévén feltételezhető, hogy a háztartásokban, illetve a fogadóban egyidőben használatos kerámiatípusok nem tértek el lényegesen egymástól.

4 A csatornázás során az egykor itt állott házak illetve porták helyét mintegy 2 méter mélységig átvágták. Az árok metszetében (de az építkezés más részei húzott kisebb alapárkokban is) több helyen mutatkoztak az egykori hulladékgödrök nyomai, többnyire határozott körvonalú, lefelé szűkülő vagy körszelet alakú, sötétszürke betöltésű foltok (gödrök metszetei) formájában. Az előkerült leletek a 16 - 17. századtól a 19. század közepéig terjedő korszakot ölelik fel. 11 gödör helyét tudtuk rögzíteni illetve belőlük leletanyagot gyűjteni, ezek közül választottuk ki a most közlésre kerülő négy gödör kerámia- és üvegleleteit. Érdemes megemlíteni, hogy az itt megfigyelt objektumok közül három volt biztosan 16-17. századi, hat 18-19. századi, és két gödör anyaga volt a 19. század közepére tehető. A 4-es és a 6-os gödör esetében megkönnyítette a datálást a belőlük előkerült két érme is.

6 Az építkezés során valószínűleg sok objektum elpusztult, erre utalt a felszínen 1 A szegeccsel ill. a vasalás anyagából kialakított tüskével való talpvas- és patkórögzítés archaikus vonás, 15-16. századi előzményekre utal vissza. - Melis 1974. 275-289. 2 Egyik élén retusálási nyomok vannak, valószínűleg őskori eszköz lehetett. A Bevásárlóközpont építésekor végzett leletmentések során is találtam 18-19. századi leletek közt őskori kovaeszközöket. 3 Dráva Múzeum Adattára 389-87. Rózsás M. leletmentése. 1987. A 18. század végi Barcsról már mérnöki felvételen alapuló térképek maradtak. - MOL. Széchenyi - lt. P. 623. IV. cs. 30. B. Barcs mezőváros 1799. évi térképe, a létesítendő sóház tervdokumentációjához. 4 A főzőedények szinte biztosan nem, de a tálalóedények közt - a vendégek igényeihez igazodva - nyilván akadhattak igényesebb fajansz és ónedények is. 5 A 19. század közepére- derekára történő datálást segítette, hogy csak az utóbbi két objektumból kerültek elő viszonylag jól keltezhető, fehér alapon kék mintás ( ú.n."bécsi") fajansztöredékek. 6 Mária Terézia 1762. évi 1 kr.,11. József 1780. évi 1 kr. Sajnos, ezekből a gödrökből csak kevés anyag került elő. 69