Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról üvegtárgyak, de pótlásukra a fémedények elterjedésével, illetve a huták megszűnésével már nem volt mód.

1 Feltétlenül ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a helyi kerámia és üveghasználatra vonatkozó megállapításainknál a település 18-19. századi társadalmának tagozódására is építhettünk. A településmag lakossága, annak anyagi kultúrája ugyanis a paraszti életmódra, gazdálkodásra berendezkedett portákkal, azok felszerelésével együtt egységes képet mutat, ugyanakkor Barcs polgárosodásának kezdeti időszakához csak egy igen szűk réteg tárgykultúrája lenne köthető.

2 írásunkban két, különböző helyen előkerült, más-más felhasználói körhöz tartozó zárt leletanyagot elemezve vizsgáljuk a mezőváros 18-19. századi kerámia- és üveghasználatát. Fogadók és csárdák Barcson A Barcstól északnyugatra lévő, egykor mocsarakkal és vízfolyással körbevett, nehezen megközelíthető pusztabarcsi dombon a 18. század közepétől a 19. század derekáig csárdaépület és hamuzsírfőző csűr állt.

3 A Széchényi-uradalom 1790 körül kötött szerződést Sternberg Lőbl „hamus zsidóval", aki a hamuzsír előállítás mellett a csárdát is bérelte.

4 Az uradalom és a bérlő vitája miatt a földesúr 1817-ben eltiltotta Sternberget a hamuzsírfőzéstől. Feltehetően ekkor bérlő váltás következett be a csárdát illetően is, amely az 1860-as évekig még működött. Az épületeket a századforduló táján bontották le.

5 A 18. század végi és a 19. század eleji Barcson a vendéglátás, az átutazó vendégek elszállásolása csak egy helyen volt lehetséges. A földesúri tulajdonban lévő „Arany Hajó" vendégfogadó az egykori révátkelő és a kikötő közelében, tehát frekventált helyen épült a 18. század derekán. A fatalpakon álló, sározott sövényfalu és zsuppfedésű épületet 1796-ban lebontották, majd kibővítve, téglából építették újjá. „Az előbbeni rozzant el bontatott Vendégfogadó helyére építtetett ujj Vendég foga1 Veres 1989. 42-50. 2 Itt elsősorban falusi, mezővárosi „intelligenciára" gondolunk, a jegyzőre, orvosra, gyógyszerészre, papra - akik társadalmi helyzetükből adódóan, feltehetően elsőként használták az újabb termékeket. 3 A II. József- kori I. katonai felmérés térképlapján is két épület látható Pusztabarcson. - Hadtörténelmi Térképtár. Josephinische Aufhname. 1784. Collo. VII. Sectio 27. 4 Magyar Országos Levéltár (MOL.) Széchenyi lt. P 623. IV. cs. „Topographica Conscriptio ...", Széchényi István csokonyai uradalmának 1812-1814 között keletkezett összeírása csak a hamuzsírfőzőt említi. - MOL. Széchenyi lt. P 623.

1. k. 4. sz. F. 5 Az 1866. évi színezett birtokvázlat (Croquis) már csak egy épületet tüntet fel Pusztabarcson, vélhetőleg a csárdát, mivel a hamuzsírfőző ekkorra már megszűnt. - Dráva Múzeum történeti gyűjteménye 90.192.1 62