Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve lasztott képviselő-testülete első - egyben alakuló - ülését 1990. október 27-én 9 óra­kor tartották. 1 Ezen az őszi szombat délelőttön a 19 képviselőből álló önkormányzat, Feigli Ferenc személyében megválasztotta a város első polgármesterét. 2 Az új testü­letnek a korábbi évtizedhez képest gyökeresen más politikai és gazdasági viszonyok között kellett helytállnia. Az egyre romló feltételek ellenére nem lehet egyértelmű cezúráról beszélni a városépítés, városfejlesztés területén. Kétségtelen tény, hogy számos grandiózus terv - így a könyvtárprogram 50 milliós beruházása vagy a szin­tén tízmilliós befektetést igénylő uszoda - nem valósulhatott meg. Az is igaz, hogy nem profit orientált szektorokról lévén szó ezeknek a beruházásoknak a hozadéka igazából csak jóval később vált volna mérhetővé. Barcs vonzáskörzetének kiterjesztésére egy időben az ipartelepítést tartották megfelelő eszköznek. Azonban hamarosan kiderült, hogy a gazdaság nemzetközi és hazai tendenciái miatt erre vaj­mi kevés az esély. Ezért egy határozott váltás figyelhető meg a városfejlesztési kon­cepciókban. Előtérbe kerül a kereskedelem, az oktatás és a turizmus, mint vonzás­körzet növelő tényező. A döntés teljesen logikusnak tűnik mind a három terület esetében. Elég egy pillantást vetni a térképre és rögtön eljutunk az elgondolások gyö­keréhez. Barcs mintegy 70 km távolságra esik mind Kaposvártól, mind Pécstől, tér­sége kifejezetten városhiányos, aprófalvas terület. Amennyiben elkészültek volna a fent említett intézmények, úgy Barcs ennek a területnek az egyik kulturális centrumává válhatott volna. A valóságban viszont a forráshiány mellett csak a feltétlenül szükséges, kiemelt beruházásokat lehetett finanszírozni. Az állami támogatások relatív csökkenése, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 30%-ra történő csökkentése beha­tárolta a lehetőségeket. Tovább rontotta a pénzügyi helyzetet, hogy az állami norma­tívák értéke folyamatosan csökkent a 25-30%-os évi inflációnak köszönhetően. Az eredmény azonban így sem volt csekélység, a városi önkormányzatnak az 1990-94 közötti ciklusban jelentős összegeket - részben állami céltámogatások, pályázatok révén - sikerült biztosítania az olyan beruházásokhoz mint a szeméttelep bővítése, a Városi Kábel TV. létrehozása. Nagyon fontos volt a gimnázium kollégiumának 1989-től húzódó építésének a befejezése. Tovább folytatták a szennyvízcsatorna-há­lózat építését és fejlesztették az ivóvízellátást. És az 1992-es esztendőben adták át az ún. Postaházat, melynek csaknem 97 milliós kivitelezését 1990-ben kezdték. A kö­vetkező évben végre a digitális telefonközpont átadásával előrelépés történt a régóta katasztrofális helyzetben lévő hírközlés területén is. Igaz, hogy a magas bekötési költségeket - 25 és 35 ezer forint között - kezdetben nem egészen másfélezer polgár tudta csak megfinanszírozni. A hírközlési szolgáltatások bővítését jelentette, hogy 1 Az önkormányzati választások első fordulóját szeptember 30-án, második fordulóját október 14-én tartották. 2 Az önkormányzati törvény 31. §-a 1. bekezdése kimondta, hogy a 10 ezernél több lakosú településeken a polgár­mestert a képviselő-testület választja. Feigli Ferenc 11 szavazatot kapott, míg a második jelöltre, Vértes György­re 8 képviselő voksolt. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom