Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve ti határozat jelent meg a megye iparfejlesztéséről. A megyei és járási tanács vezetői az EM. Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalattal tárgyaltak annak érdekében, hogy Bar­cson egy vasipari üzemet hozzanak létre, melynek helyét a volt Union malom területén jelölték ki. A terület tehát adott volt, sokkal nagyobb problémát jelentett a szakmunkások biztosítása. Az üzem átadására 1964 szeptemberében került sor, de a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is megmaradt. A vállalatnak ahhoz, hogy a szakemberszükségletét biztosítani tudja évente mintegy 30 főt kellett beiskoláznia, egyrészt szakmunkásnak, másrészt az általános iskolába. 1 A pécsi és a barcsi üzem egységes irányítása az évek során egyre nehézkesebbé vált, ezért 1972 májusától a pécsi egység Szállítóberendezések Gyára néven, míg a barcsi Nagyberendezések Gyára elnevezés alatt önállóvá vált. 2 Az önállóság azonban további gondokat jelen­tett, hiszen hiányoztak a középvezetők és az alkalmazottak, illetve erősen akadoztak a megrendelések. A foglalkoztatás fenntartása érdekében sokáig raktárra dolgozott a gyár, és csak egy év elteltével sikerült biztosítani a folyamatos termelést. Az ÉPGÉP barcsi üzemének beindítását követően néhány évig csak a tervaszta­lon születtek újabb gyárak és üzemek. A IV. és V. ötéves tervidőszakra jelentős ipari beruházásokat terveztek és ezek megvalósításához az anyagiakat is biztosították: a SEFAG parketta üzemére 195,5 millió, a FKV kötőüzemére 11 millió, Somogy-Zala megyei TCSV mészhomok téglagyárára 55 millió forintot szántak, 11 millió forintot terveztek a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hajójavító Üzemére. További 25,5 millió forintot irányoztak elő a Somogy megyei Gabonafelvásárló Vállalat körzeti üzemei, az ÉPGÉP és egyéb üzemek bővítésére, rekonstrukciójára. A legnagyobb összeget, számszerint 368,5 milliót a Kemikál Építő-vegyianyagokat Gyártó Válla­lat Építési Műanyagfeldolgozó Gyárának felépítésére különítettek el. 3 Ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításával egy viszonylag modern iparszerkezet létrehozá­sára törekedtek, mely a hosszútávú fejlesztés alapja lehetett volna. A tervek szerint az ipari foglalkoztatottak arányát Barcs térségében 1980-ra kb. 30%-ra kell emelni, mellyel - legalábbis ebben a statisztikai rovatban - elérné az iparilag fejlett települé­sek szintjét. Az évek folyamán megvalósított ipartelepítések nyomán két ipartelep alakult ki. A település DNy-i részén fekvő régi ipartelepen működött a Gabonafelvá­sárló Vállalat, az ÉPGÉP, a Költségvetési Üzem, a Téglagyár, a Hajójavító, a TÖVÁLL, a MÉH, az AGROKER és a Sertéskombinát, míg a D-i, DK-i felén ala­kult ki a második ipartelep. Ezen a SEFAG, a Kézműipari Vállalat és a - Mészho­mok Téglagyárral egy esztendőben (1978-ban) átadott - KEMIKÁL telephelye fe­küdt. Barcs várossá avatása a tervek szerint csak 1980 után volt esedékes. A fent vázolt 1 Építőgépgyártó Vállalat Nagyberendezések Gyára Barcs Üzemi krónika. - Dráva Múzeum Adattára 33-84 2 и.о. 3 Pécsi Tervező Vállalat: Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata 1973. - Dráva Múzeum Adattára 348-87. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom