Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve dés igényeinek kielégítésére kb. 600 új lakás építését tervezték, melyek 50%-a 2-4 szintes épületekben kapott volna helyet. Egyik részét a Nagyatádra vezető úttól nyugatra eső területen - az I. építési ütem -, míg másik részét - II. építési ütem - a település központjától északra tervezték felépíteni. Mindkét területen egy-egy oktatási és gyermekintézmény-csoportot képzeltek el, különböző szolgáltató egységekkel közösen, egy park köré csoportosítva.

1 A tervek jelentős része megvalósult és egy valóban dinamikus fejlődés kezdődött, olyannyira, hogy 1971-ben már szükség volt egy összevont rendezési tervre. A Pécsi Tervező Vállalat által készített terv épített az 1970-es Ipartervre és a VÁTI197l-es „Regionális összefüggések vizsgálata" című tanulmányára. Azonban míg a fent vázolt 1959-es terv központjában az ipari és lakossági infrastruktúra alapjainak a kiépítése állt, addig az 197l-es rendezési terv az iparfejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Ez teljesen logikus, hiszen az elvándorlás megszüntetése, illetve a körzetbe való letelepedés elősegítésére már ebben az időben is a munkahelyteremtést tartották az egyik legjobb megoldásnak. Ez természetesen maga után vonta az infrastruktúra további fejlesztésének követelményét, és meg kellett változtatni a gazdaság struktúráját is, hiszen Barcs részleges középfokú központ körzetében ebben az időszakban az aktív keresők több mint fele még a mezőgazdaságban dolgozott. Ez az országos átlagnak csaknem a kétszerese volt, és csak Szabolcsban foglalkoztattak több embert a gazdaság ezen ágazatában.

2 A struktúraváltást az ipari, építőipari és a szolgáltató szektorok fejlesztésével kívánták elérni. Barcson az ipar preferálásával egy nagyipari központot kívántak létrehozni, mely a vegyiparra vagy a fa- és papíriparra épült volna. Ezt az elgondolást erősítette a településen és a vonzáskörzetében jelentkező relatív munkaerő-felesleg. A PTV szerint a vegyipari, fa-, cellulóz- és papíripari komplex üzemek telepítését kell ösztönözni, melyek egyben kedvezően hatnának Barcs és körzetének fejlődésére is. Ez a koncepció a későbbiekben is erősen hatott a tervekre, ezt jelzi Dr. Zala György a Városépítés című szakmai folyóirat 1977/1. számában megjelent „Vízigényes ipartelepítési lehetőségei" című tanulmánya, amely szerint a Letenyétől Drávaszabolcsig húzódó mintegy 150 km-es Dráva szakaszon igazán csak Barcs az egyetlen alkalmas hely, egy gazdaságos ipartelep létesítésére. Magával az ipartelepítéssel már foglalkozott az 1959-es terv is, de szerényen csak a világháború előtt kialakult DNy-i ipartelep területének hasznosításában gondolkodott. Az alig egy évtizeddel később készített Iparterv tanulmánya már figyelembe vette a település DK-i részén - a későbbi Kemikál környékén - fekvő területet is, míg a VÁTI tervezete ettől keletebbre helyezte az új ipartelepet. A PTV összevont rendezési terve ez utóbbit részesítette előnybe. Ez a terület ugyanis szervesebben il1 и.о. 2 Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata: Pécsi Tervező Vállalat 1971. - Dráva Múzeum Adattára 348-87. 24