Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Vass Oszkár: Egy archaikus táncok – A somogyi kanásztánc

Voss Oszkár Egy archaikus táncunk - a somogyi kanásztánc A somogyi pásztortársadalom legelőkelőbb helyén a kanászok voltak,

1 míg az ország más területein inkább az utolsók között kullogtak. Mind a két rang lehetővé tette, hogy elkülönüljenek a mulatságok alkalmával. A puszták cselédei, illetve a falusiak nem szívesen mulatoztak együtt a pásztorokkal, mert tartottak tőlük, hiszen tudták, hogy ők állnak legközelebb azokhoz a törvényen kívüliekhez, akik között nemritkán gyilkosok is voltak. Ha tehették, kerülték a konfliktusokat. Néha a pásztorok is összeverekedtek, mivel a köreiken belüli rangsor is szolgáltathatott ürügyet. Erre példa a következő elbeszélés: „Juhászok, kanászok tánc közben összeverekedtek. Egyik juhász a fokost odavágta a kanászokhoz, a kanászok visszavágták baltával. Az egyik kanász pedig felhúzta a bő gatyát, levágott a baltalappal a combjából egy darabot, odadobta a juhászoknak és mondta: nesztek, egyetek kutyák. "

2 Ez a rövid visszaemlékezés hűen tükrözi azt a mentalitást, amit a szilaj életmód vésett bele a pásztorok lelkébe. Ha megjelent egy pásztor a kocsmai mulatságon, azonnal az ő nótáját kezdték húzni a zenészek. Ilyenkor kiürült a tánctér és átadták azt a pásztoroknak, akik többnyire magukban, nő nélkül kezdték el táncolni a „ kanász-tánc "-ot.

3 1. kép: Kanásztánc, Márcadópuszta (Zselickisfalud r.) Gönyey Ebner Sándor felvétele, 1932. 1 Andrásfalvy 1958. 90. - A kanászok felfogadásánál előnyt jelentett, ha valaki kanászcsaládból származott és fel tudta sorolni kanászőseit. 2 Morvay - Pesovár 1954. 59. - Eredeti: Martin György gyűjt. (Somodor) 1953. 3 Andrásfalvy 1958. 92. 139