Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet — Barcs 25 éve 335.701 fö, népsűrűsége csupán 56 fő/km

2 - alapján Magyarország legritkábban lakott megyéje, Barcs és körzetének településsürüsége viszont még a megyei átlagnál is alacsonyabb. A térség másig meghatározó vonása - ami természetesen bizonyos fokig az előbbiekből következik -, hogy a településhálózatában a települések alá- és fölérendeltségi viszonya sem alakult ki tökéletesen és maradéktalanul.

1 A képek a KSH internetes oldaláról származnak A fenti térképeken világosan kirajzolódik, hogy az alföldi településhálózatban a településsűrűség alacsony, ennek köszönhetően a települések lélekszáma az országos átlagot figyelembe véve a legmagasabb. A városodottság mértéke tehát itt elég magas, míg a Dunántúlra ezzel szemben az aprófalvas településszerkezet a jellemző, egyes régiói - erre Somogy tipikus példa - kifejezetten városhiányosak.

2 Ezek esetében indokolt volt a centrumtelepülések gyorsított urbanizációja, bár meg kell jegyezni, hogy ez meglehetősen felemásra sikeredett. Az alföldi városok vonatkozásában érdemes még megjegyezni, hogy az alacsony településszámnak köszönhetően a kisés közepes városok alig rendelkeznek vonzáskörzettel. Ebből adódóan urbanizáltsági szintjük alacsonyabb, mint a hasonló észak-magyarországi vagy dunántúli városoké. Barcs gazdasági és társadalmi szerepét a magyar városhálózatban ezeknek a jellemzőknek a figyelembe vételével lehet csak meghatározni. 1 Barcs Város Általános Rendezési Terve. Déldunántúli Tervező Vállalat, Pécs 1982. - Dráva Múzeum Adattára 353-87. p. 19. 2 Városhiányos területnek azokat a térségeket tekinthetjük, ahol a városok közötti távolság 25 km-nél nagyobb. 13