Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján re gyorsuló ütemben haladt előre, hiszen 1880-ban még csak 136-szor, addig 1889-ben már 915-ször jelent meg a végrehajtó az adósok portáján.

l Az ilyen esetek elszaporodása miatt volt kénytelen a megye közigazgatási bizottsága vizsgálóbizottságot kiküldeni. Ennek alapján az 1901. május 8-án tartott évnegyedes gyűlésen keserűen állapították meg, hogy „ Vármegyénk több községében a kisgazdák oly sanyarú viszonyok közé jutottak, miként az elszegényedés s így a pusztulás legvégső fokán állanak" és ,,A lakosság anyagi tönkrejutásának egyik legfőbb oka a régibb időkben dívott uzsoráskodásban keresendő. "

2 Az egyenlőtlen adórendszer kíméletlensége azokat sújtotta leginkább, akik már amúgy is a legnagyobb gondokkal küszködtek. Az erdőcsokonyai bíró, Szabó István az 1907. február 4-i megyegyűlésen szomorúan volt kénytelen panaszolni, hogy míg ők 9 korona 79 fillért fizetnek holdanként, addig az uradalom csupán 58 fillért!

3 Ilyen aránytalanságnál kevés beszédesebb példa mutathatná jobban, hogy mekkora szükség lett volna a progresszív adózás bevezetésére. A Somogyvármegye 1906. december 25-i „Pusztul a nyomorúság" című cikke megdöbbentő adatokat közöl az állami terhekbe belerokkanó somogyi szegényparasztok kálváriájáról. Eszerint csak a karácsony hetében 400 végrehajtást tűztek ki a megyében, s ezek 90 %-át elmaradt adók miatt. Közismert, hogy a nagybirtok könnyebben jutott tőkéhez, mint a paraszti kisgazdaságok. Egyedüli kivételt az el nem idegeníthető és csak a család egyetlen tagja által örökölhető nemesi hitbizományok valamint az egyházi uradalmak jelentettek, amelyek állagára természetüknél fogva nem lehetett jelzálogot bejegyeztetni. Ezek egy részét bérbe adták, hogy a sajátkezelésben maradt birtokrészek fejlesztését az így nyert bérleti díj összegéből finanszírozni tudják. Ideális esetben létre is jött a puszták, majorságok korszerűsítése s nem herdálták el a pénzt. Azonban az így történő önfinanszírozás logikusan vonta maga után a bérleten maradt cselédek és mezőgazdasági munkások fokozottabb kizsigerelését, ami egyenesen vezetett az 1905-1907 között lejátszódó arató- és cselédsztrájkokhoz. Az 1907. február 4-i megyegyűlésen Széchenyi Aladár törvényi intézkedések foganatosítását javasolta az egyre inkább feszítő agrárszociológiai problémák megoldásának érdekében. Véleménye szerint jogszabályi háttér kidolgozásával Magyarországon is meg kell honosítani a paraszti hitbizományok rendszerét.

4 „Az oszthatatlan családi birtok évszázadokra biztosítja családok és nemzetek boldogulását, míg az egyenlő örökösödés elszegényedésre juttat" - vélte Anglia prosperitása és 1 Széchenyi Imre 1892. 36. 2 A megyei közigazgatási bizottság 1334/1901. sz. iratából idézi: Kanyar 1967. 309-310. 3 Farkas 142. 4 Farkas 141. 110