Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Mészáros Ádám-Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás.” Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról a nevezetes somogyi rablóról
11 . , ! I h " i Juhász Mihály németi plébános feïjegyiései Gelencsér Józsiról, (JfTlh a nevezetes somogyi rablóról ДЕД — életben maradt tagjai nála húzták meg magukat. E banda maradékából, és néhány új emberből szervezte meg Gelencsér a saját csapatát. 9 Említsük meg néhány nevezetesebb barcsi és Barcs környéki tettüket. 1863. december 17-én a pálfalusi és a lakócsai pandúrok a Rigóc és Darány közötti erdőben megszorították a Kara Miska által vezetett bandát. A csatában a rablók két pandúr őrmestert lelőttek, a pandúrok viszont egy rablót elfogtak, egyik pedig sebesülten Péterhidára futott, és ott meghalt. 10 Bergán Jancsi 1863. február 9-én Barcson kirabolta Kremzir Károly kereskedőt, ugyanezt tette Kara Miska 1864. elején Fried Vilmos kereskedővel. A Barcs környéki rabiások mellett nem kímélték a megye belső területeit sem, sőt Szlavóniába is át- átcsaptak. Ennyi törvénytelenség láttán az addig sem tétlenkedő megyei vezetés radikális lépésekre szánta el magát. A katonai "talpon álló", azaz rögtönítélő bíróságok hatáskörébe utalták nem csak a rablók, de az orgazdák feletti ítélkezést is. A rögtönítélő bíróságok kérlelhetetlenek voltak. Halálos ítéletnél enyhébbet ritkán hoztak az orgazdákra, a rablókat pedig kivétel nélkül felakasztatták. 11 Időközben a pandúrok létszámát is növelték, a veszélyeztetettebb területeket pedig katonasággal erősítették meg. Barcson félszázadnyi katonaság állomásozott. Az intézkedések egyik első eredményeként 1864. áprilisában lecsaptak a rablókkal kapcsolatban álló barcsi és pálfalusi orgazdákra. A rögtönítélő bíróság elrettentő ítéletet hozott: „Miután az ellenük rögtön bíróságilag lefolyt vizsgálatból kiderült az, hogy Bergán és Kara rablóknak és társainak ételt, italt, ruházatot és lőport szolgáltattak, sőt azok összejövetelét elősegítették - a rablókkali czjmborálkodás bűnében vétkesnek találtatván, a fennálló törvények és felsőbb rendeletek értelmében mindnyájan kötél általi halálra ítéltetnek. " A Patkó- féle bandából rövid ideig Gelencsérrel dolgozott Hajnal Jancsi (néha Hadnagy-ként említve), aki 1863 nyarán Tófejen (Zala megye) Deák Ferencet is kirabolta. In: „Fővárosi Lapok „ 1880. április 20. „Deák bácsi a pusztán ". Az ő végzete 1864 októberében teljesedett be, a rögtönítélő bíróság Kaposváron felakasztatta. ,0 Bartel József és Schmid János csendőröket Barcson, a Vasvári P. u-i temetőben temették el, sírjuk a 60-as évek végéig azonosítható volt. 1864-ben 29 betyárt és 25 orgazdát ítélt halálra Somogy megyében a rögtönítélő bíróság. = Kanyar 1967,252. 12 Somogy Megyei Levéltár. Cs. Kir. Megye Bírósági iratok 1864. 560. sz. Lásd még: Főispáni iratok. 443/1864. ein. sz. 69
