Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

N. László Endre. Aranyászok a Dráván és a Murán

N. László Endre: Aranyásmk a Dráván és a Murán „... Az aranymosó 13-14 óra alatt 14-15 mázsa iszapot mos fel (háromszornégyszer ennyit!), s ebből kinyer 1,0 - 1,5 gr aranyat 92-94%-os finom aranytartalommal. Napi keresete 3 korona 04 fillér és 4 korona 56 fillér között váltakozik... Drnje községben (Belovár - Kőrös megye) a Dráva iszapjából egy nap alatt egy munkás 13 sőt 16 gr. aranyat is kimosott... Belovár - Kőrösmegye határában fekszenek Drnje, Molve és Virje aranymosó községek... Az itt kimosott arany másodlagos képződmény, s forrása távolabb keresendő, a Dráva mentén, egészen annak forrásáig... Muraközben aranyat mosnak: Kotor, Szt.Máris, Alsó-Mihalyovecz, Muravid és Légrád község lakosai... Tirol mészkőrétegeiben is aranyszemek fordulnak elő beágyazva, melyeket egykoron az Inn, a Dráva és Sill vize mellett fölmostak... Egész a stájerországi határig a múlt században a Rábától is mostak aranyat, de mindig csak kisebb mennyiségben. Jelenleg a Rábából már nem mosnak aranyat..." - írja Rákóczy Sámuel bányamérnök 1905-ben, majd 1907-ben. „... Vannak folyók, - ehhez tartoznak a mieink is - a melyekben annyi arany van, hogy az aranymosás egészen hálás foglalkozás. Nálunk nem is olyan régen még a Dunából is aranyat mostak. De aranytartalmú a Dráva, Maros, Sztrij, Olt, Száva, Szamos iszapja, de főleg az Aranyos..."

6 Tény, hogy a Dráva és Mura aranyászai „learanyásztak" egészen a Dunáig és igen gyakran elvetődtek a Szávára is. Ár ellenében pedig „felaranyásztak" a Murán „Radkersburgig, hatvan évvel ezelőtt - tehát a múlt (tizenkilencedik - a szerző megj.) század negyvenes-ötvenes éveiben - pedig még egészen Marburgig és Gráczig, s a Dráva kutatói is messzire felhatoltak a Dráva és mellékvizei mentén, de ma már csak Pettauig járnak..." - írja 1903-ban Golub János, s megemlít az aranymosó községek sorában még egy helységet, Alsódomborút, majd így folytatja: „... Ez idő szerint Mura-Vid község még középpontnak, czentramnak mondható, a mennyiben 125 családfő, körülbelül ugyanannyi segédmunkással, Szt-Máriában 25, Alsó Domborún 20 és Kotoron körülbelül ugyanannyi ember állandó mellékkeresetképpen űzi az aranymosást, mikor ezt az évszakok időjárása és a mezei munka megengedi. Átlagos évi keresetük személyenkint 400 К., a segédmunkásé saját kenyéren 134 K., de e mellett mezei munkájukat sem hanyagolják el. A hidegebb téli napok kivételével, mindennap kijárnak a folyóhoz..." (Az arany mennyiségére vonatkozó adatok természetesen nem a feketepiacon, hanem csupán a hivatalosan értékesített aranymennyiséget tükrözik!) Baranya megyét két oldalról is kerülgették az aranymosók; délről a Dráván, keletről pedig a Dunán. Tulajdonképpen a Dunántúl minden északi, keleti, déli és 6 Sz. Szathmáry L. 1908, 109. 60