Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Mészáros Ádám-Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás.” Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról a nevezetes somogyi rablóról

^flbb. Mészáros Ádám - Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás." íJfTlfl Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról, шашни a nevezetes somogyi rablóról MÉSZÁROS ÁDÁM - RÓZSÁS MÁRTON: „RABLÓKKALI TALÁLKOZÁS."- JUHÁSZ MIHÁLY NÉMETI PLÉBÁNOS FELJEGYZÉSEI GELENCSÉR JÓZSIRÓL, A NEVEZETES SOMOGYI RABLÓRÓL „Habent sua fata libelli"- a könyveknek is meg van a maguk sorsa. Juhász Mihály plébános, a németi katolikus egyházközség kiérdemesült lelkipásztora 1870. október 31-én, 15 évi szakadatlan szolgálat után nyugalomba vonult. Azaz, mégsem teljes nyugalomba, hiszen ekkor kezdte meg régóta tervezett, 1875-ig tartó, szinte valamennyi európai országot érintő körutazását. Egy nemrég előkerült, naplószerűen vezetett vaskos kéziratos kötet őrzi ennek az utazásnak az emlékét, mely napló utolsó sorait 1875. szeptember 30-án vetette papírra Budapesten. A barna papírkötésű könyv a használtcikk piacon bukkant fel, és onnét került magántulajdonba.

1 A korabeli európai nagyvárosokat egy vidéki pap szemszögéből bemutató érdekes beszámolók mellett, a kötet végén, a 345-384. oldalakon számunkra rendkívüli értékkel bíró feljegyzéseket találhatunk. Juhász Mihály 1855-ig a Baranya megyei Bogdása, majd 1855-1870 között az ugyancsak Baranya megyei Németi (ma Szalánta része) község plébánosa volt. Életében valószínűleg igen mély nyomot hagyott az akkori idők egyik legrettegettebb somogyi rablóvezérével, Gelencsér Jóskával és bandájával történt találkozása. Oly annyira, hogy a leírtakat - az első oldalon található bejegyzés szerint - vélhetőleg csak legbensőbb barátai ismerhették meg, sőt, a naplóban sem találhatunk utalást a szerző személyére!

2 Környékünket illetően a néprajzkutatás eddig igen kevés figyelmet szentelt a rablók - betyárok - szegénylegények körül kialakult, számos legenda forrásává vált történetek és események összegyűjtésének, valósághű feldolgozásának.

3 A betyárok alakját és tetteit sokszor csak a folklór „görbe tükrén" keresztül - a nép ajkán elterjedt eufernizáló, romantizáló költeményekből és elbeszélésekből ismerjük. A paupers celeratus, azaz a híres szegény lator, mint társadalmi igazságszolgáltató ideológiája egészen Robin Hoodíg visszavezethető, akinek ponyvája a 16. században lett népszerű Európában.

4 1 A kötet 389 számozott, beírt oldalt tartalmaz, a merített papírlapok mérete 22. 5x14. 3 cm. 2 A szerző személyének kiderítéséhez Zagorácz István, szalántai esperes úr nyújtott értékes segítséget, melyet ezúton is köszönünk. Máig a legjobb feldolgozás e témában: Gönczi 1944. Újabban igen részletesen ugyanerről: Berta 2002. A 13. században élt angol hős története csak mintegy 300 évvel később, a romantikus ponyvairodalom hatására lett Európa-szerte ismert és kedvelt történet. •>,.