Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Banicz László: Családi iratok a Dráva Múzeum gyűjteményében

•••' #• ^«#х-*»л** Ш-^Л1Гж.щ^М : ж M lifl M. V." 1' GYŰJTEMÉNYÉBEN Egy lelkes középiskolai történelem-tanárnő felajánlásának köszönhetően 2002­ben a barcsi Dráva Múzeum gyűjteménye jelentős mennyiségű történeti dokumentummal gyarapodott. A múzeum anyagában jelenleg 7437 darab dokumentum található. Ezek közül 265 irat, kisebb-nagyobb egységben 12 családhoz tartozik. A gyűjteményben tehát kevés az egységes családi anyag. Ezt a hiányosságot részben pótolja az a 400 dokumentum, amelynek néhány darabja helytörténeti szempontból igen értékes. A dokumentumok nagyobbik része a Barcson és Barcs környékén élt családok iratai, kisebbik hányada a megye és az ország távolabbi tájairól származik. Az iratok 60%-a földhivatali tulajdonjogi bejegyzéseket és a hozzájuk kapcsolódó adásvételi szerződéseket tartalmazza. A fennmaradó 40% anyakönyvi kivonat, bizonyítvány, számla, magánlevél, néhány fénykép és igazolvány. A tulajdonjogi és adásvételi szerződések magas aránya részben azzal magyarázható, hogy az említett családok, melyek több generáció óta Barcson és környékén laktak, döntően földműveléssel foglalkoztak. A 20. század közepéig a földműves családokra az volt jellemző, hogy a legszükségesebb papírokon kívül - legyen az hivatalos vagy személyes jellegű - más iratot hosszabb ideig ritkán őriztek meg. Fényképezőgép elé is csak nagyon kivételes alkalomból álltak. A bevonuló férfiakról általában készült legalább egy fénykép, de az esküvői felvételek már közel sem voltak ennyire gyakoriak. A múzeumba került új anyagot hét családi és egy vegyes gyűjteményi egységben helyeztük el. A következő oldalakon a friss szerzemény néhány érdekesebb darabját mutatjuk be. A legrégebbi irat egy 1845-ben kelt adásvételi szerződés: „ Mely mái alól írtt napon és esztendőben Bötseits István és File Samu János visontai jobbágyok között köttete u. m. 1. File Samu János a maga akaratja szerint, visonta határában nagyobb szőllő hegyben lévő szölléjét pincével kaszálloval örök áron eladta Börtseits Istvánnak, mint többet Ígérőnek 222 forint és 30 krajtzár az az írván két száz húszon két forint és harminz krajtzárokért váltóban. " 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom