Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

B. Czeller Szilvia: A Dráva Múzeum története, tevékenysége

В« Cieller Szilvia: A Dráva Múzeum története, tevékenysége CZELLER SZILVIA; A DRÁVA MÚZEUM TÖRTÉNETE, TEVÉKENYSÉGE Előzmények 1972. szeptemberében a Barcshoz tartozó Belcsapusztán a régészek felszínre hoztak egy bödönhajót, amelyről kiderült, hogy egyike Európa legnagyobb megmaradt középkori hasonló vízi alkalmatosságainak. 1 Ezzel reflektorfénybe került a helyi honismereti, helytörténeti kutatás, amely már akkor jelentős múlttal bírt. 1974-ben a helyi Honismereti Kör gazdag gyűjteményéből nagysikerű kiállítást rendezett a művelődési ház. A kiállítás sikerén felbuzdulva határozták el a település vezetői, hogy Barcson múzeumot alapítanak. „A barcsi múzeum létrehozása indokolt. A környéken nagy területen nincs múzeum. A nagyközségi tanács fontosságának megfelelően kezeli a múzeum létesítését. A Vörös Csillag MGTSZ múzeum céljára alkalmas 3 szintes raktárépületet bocsátott a nagyközség rendelkezésére... A múzeum építésének terve elkészült, amelyet L. Szabó Tünde tervezőmérnök vezetésével kaposvári mérnökök társadalmi munkával készítettek... Mindezekkel összhangban halad a kiállításra kerülő anyagok gyűjtése, rendszerezése, restaurálása..." 2 Sok helyi felajánlással, társadalmi munkával elkészült a barcsi múzeum, s 1979. december 6-án megnyitotta kapuját a látogatók előtt. Mivel ugyanabban az évben lett nagyközségből várossá településünk is, ezért elmondhatjuk, hogy a várossal egyidős múzeummal rendelkezünk. 1979-1984 A Dráva Múzeum első igazgatója Szilágyi János volt, aki nagy erővel vetette bele magát a múzeumszervezésbe. Az első kiállítások részben saját, részben kölcsönkért tárgyakból épültek fel. A bemutatásra kerülő anyag sokoldalú, inkább kisebb témákra épülő szekciókból állt össze, amely jó keresztmetszetét adta a város és környéke helytörténetének, néprajzának, az Ősborókás növény- és állatvilágának. A múzeum épületét átadó Vörös Csillag MGTSZ is állandó kiállítást kapott, amelynek A több száz éves bödönhajó az egyik legrégibb megmaradt drávai vízi eszköz. Az egyetlen fatörzsből kivágott, 11 m hosszú és 1,5 m széles hajótest hajdan egy hajómalom tartópontonja volt. Az éveken át mostoha körülmények közt tárolt leletet 2001. novemberében a Dráva Múzeum kérésére és szakmai felügyelete alatt a múzeum udvarára szállították, ahol védőtető alá került. 2 Somogy Megyei Tanács VB 25/1978/II.26./sz. határozata 18 dmb

Next

/
Oldalképek
Tartalom