Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Takács Éva: „Protestáns etika” a nemzeti és vallási kisebbségek körében a dualizmus idején

Takács Éva |

: "Protestáns etika'

1 a nennet! es vallási kisebbségek körében a dualizmus idején QUID nem törvényesen alakulva, tehát testületi autonóm joggal nem bíró gyülekezetnek kijelentését tudomásul nem veszi és minthogy zsinati törvényeink értelmében az egyházközségek csak a felettes hatóságot alkotó egyházmegyei közgyűlésre küldhetnek képviselőket, az Új-Paznán összegyűlt egyháztagokat az egyházközségek képviselőinek sem ismerik el. Rosszalja, hogy egyes egyháztagok és egyházi tisztviselők törvényes egyházi felsőbbségükkel, de a világi hatósággal szemben is nyilt ellenszegülést tanúsítanak, ezáltal nemcsak magukra, hanem egyházközségeikre is, melyeknek a magyar honi evangélikus egyház mindig istápolója volt, s melyek épp a magyarhoni testvéregyház védszárnyai alatt keletkeztek s erősödtek meg, az elszakadással s ebből folyó elhagyatottsággal járó veszélyeket idézik fel. Nem zárkózik el a bányakerület attól, hogy amennyiben Horvát-Szlavón Ország közjogi állása s országos önkormányzata az egyházi téren különleges intézkedéseket és szervezeti szabályozást igényelnek, ezeket tárgyalás alá vegye, és a szükséghez képest alkalmazza. De amint egyrészt helyteleníti azt a felfogást, hogy az a cél csak a horvát-szlavón evangélikus egyháznak különválása s méghozzá törvénytelen elszakadás útján volna elérhető, éppúgy másrészt elvárja az egyházi hatósága alá tartozó szlavonországi egyházaktól, hogy ebbeli kívánságaikat a törvényes formák között törvényes egyházi hatóságaik elé terjesszék. Ebből az elvi álláspontból kiindulva felhívja a közgyűlés a bács-szerémi egyházmegyét, hogy e határozathoz alkalmazkodva igyekezzék annak a szlavonországi egyházközségeiben is érvényt e határozatot alkalmas módon minél szélesebb körben közzétéve az egyházközségeket a törvényes álláspont és eljárás mibenléte felől felvilágosítani."

7 Még az ellenreformációs üldöztetések idején alakult ki a protestáns egyházak közötti un. intercommunio gyakorlata, mely egymás kisegítését, a hívek körében végzett szolgálat kölcsönösségét jelentette. Ez a hagyomány most, a nehéz missziós munka közepette újra felélénkült. A szolgálatot vállaló lelkészek nagy empátiával, segítőkészséggel végezték vállalt feladatukat, hiszen ők közvetlen közelből láthatták, érzékelték a diaszpórában élők nehézségeit, akiket magárahagyatottságuk talán a mostoha körülményeknél is jobban kínozhatott. Az ilován-verőcei missziós körben tevékenykedő református lelkész, Novottny Alajos levele egész sor gondra rávilágít. A levél annak okán keletkezett, hogy egy spisics-bukovinai jegyespár egyik tagja evangélikus, másik tagja pedig református lévén, szükséges volt az evangélikus templomi hirdetés is, amire porrogszentkirályi kollégáját kérte fel a lelkész úr, A kihirdetésről szóló bizonyítvánnyal kapcsolatosan a következőket írja: " Úgy hiszem, mivel az állam bélyegmentesen fogadja el a keresztelő levelet a házasság ügyben s bélyeg nélkül adja ki a tanúsítványait, akkor mi is megkímélhetjük kivált ezeket a szlavóniai szegény atyafiakat a bélyeg vételétől, s így én részemről szívesen, minden nehézség nélkül elfogadom nagytiszteletű lelkész úrtól, ha a hirdetési bizonyítványt 7 Uott. 15