Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Takács Éva: „Protestáns etika” a nemzeti és vallási kisebbségek körében a dualizmus idején
Takács Éva | : "Protestáns etika" a nemieti és vallási kisebbségek körében a dualizmus idején CttllD Ha meg akarta tartani szórványban élő híveit, az evangélikus egyház sem térhetett ki a feladat elől. "Okvetlenül szervezni kellene a pozsegai missziói kört, mert annyian vannak ... Eddig az antonováci lelkész szokott... istentiszteletet tartani, most azonban már nem akar erre vállalkozni, mert utazási költségeit senki sem téríti meg. Antonovácon a hívek azért panaszkodnak, mert gyerekeik az iskolában semmire sem mennek, hiszen a horvát nyelvet nem értik, a községi tanító pedig anyanyelvükön nem magyaráz ..." - tárják fel az egyik típusú problémát a soproni 1894-es közgyűlésen. Emellett az újabb "veszély" sürgető szüksége is megfogalmazódott: "... lelkes utazó papokra lenne szükség, hogy kiszabadítsák a lelkeket a szórványban a »hamis próféták kezei közül« - ilyenek meglehetős számban vannak. ... Svájc, Cseh- és Németországból jönnek telve mind a nazarénusok üdvösséget hozó hitével..." Természetesen mindenki tisztában volt azzal, hogy a missziók megszervezése anyagi áldozatok nélkül nem fog sikerülni. A felekezeteknek pedig nem volt pénze, sőt "közülük éppen a súlyos egyházi terhek miatt hagyták el sokan a foldj üköt "A felelősség terhe azonban nyomasztó volt, hiszen a polgárosodás előrehaladásával újra tekintélyében megerősödő protestáns egyházak felvállalták a magyarság védelmét is. A hívek ragaszkodása pedig néha erejüket meghaladó anyagi erőfeszítéseikben is megnyilvánult. Hrasztovácon például iskolát építettek, de templomépítésre is gyűjtenek. Antonovácon lelkészlak építésébe kezdtek, Kapitanovopolje és BostajHrasztovác iskolaépítésbe fogott. Az építkezések persze csaknem mindenütt akadoztak, csak egy-egy segélyakció tudta volna kimozdítani őket a holtpontról. 4 Másfajta ragaszkodást mutat, de jellemző a Barcsra házasságkötés céljából érkező jegyespár esete, akik "tudnak magyarul" s a porrogszentkirályi lelkészt kérik fel a szertartásra. 5 Elöljárói felszólítására Balogh István porrogszentkirályi lelkész is feltérképezte a környéket s a hozzá tartozó gyülekezeteket egy missziói székhely kialakításának lehetőségéről, de a hívek legtöbbje "nem képes semmit a missziói lelkész díjazására fordítani ... ámbár szívesen és örömmel fogadták a tervben lévő bevezetést." Különös figyelmeztetés volt - részben a magyarországi irányítással szemben megnyilvánuló kritika, másrészt a megerősödés jeleként a saját autonómia iránti igény - a szlavóniai egyház különválási kísérlete. A "Horvát-Szlavón Országi evangélikus egyház küldöttei Zágrábban 1893 októberében tartott ülésükben elhatározták, hogy Horvát-Szlavon Országban Önálló tartományi egyházat alakítanak és e tartományi egyház képviseletére választmányt választottak. E választmány 4 A Külső-Somogyi Ág, Ev. Egyházmegye 1894. augusztus 15-én Vesén tartott közgyűlésének jegyzőkönyve 10. pont és â Dunántúli Ág. Ev. Egyház 1894. szeptember 12-13. soproni rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve 166. rész 5 Evangélikus Egyházi Levéltár, Porrogszentkirály. Fuchs Pál barcsi evangélikus tanító levele 1895. t május 21. 13
