Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
I. Az őskorban és a történelmi idők mesgyéjén
Az emberi élet Vácon és vidékén a Duna kanyarulatánál. A lösz takaróval borított Naszál alján és a hont—nógrádi erdős hegyek oldalain alkalmas védőhelyet találtak az agyagos homokbarlangokban és az erdők rengetegeiben. A termékeny völgyeket elfoglalták. A legelőket felosztották egymásközt, az erdők egy részét pedig felégették, vagy kivágták, hogy gabonát termeszthessenek. Az őzet, szarvast és vaddisznót szigonyokkal és földbevájt csapdákkal ejtették zsákmányul. A halat horoggal és szigonnyal fogták. Minthogy azonban a folyók voltak a vándorlások útjai, újabb kiéhezett embercsordák jöttek utánuk és ki akarták szorítani az itt letelepülteket. Ezért lett városunk középpontja a legváltozatosabb befolyásoknak és legkülönbözőbb áramlatoknak, területe állandó színtere a háborús eseményeknek. Az ember évezredek óta lakik már itt, de városunk alapítása csak hosszú évezredek múlva történt. Az ember az ősidők homályában egységes fajként jelenik meg és mint ember kezdi meg kóborló életmódját. Csontváza és értelmi fogékonysága mindenütt ugyanaz. Idők folyamán szakadozott törzsekre, nemzetségekre, fajokra. Az őskort az emberi műveltség fokai szerint, — a használt eszközök anyaga és készítési módja alapján — szokás felosztani. Abból az időből, amikor még az emberi művelődés bölcsőjében ringott, nincsenek és nem lehetnek semmiféle látható emlékeink: a fa elkorhadt, a csontot megrágta a szú. A temetkezés még ismeretlen volt, a hullát nem földelték el, a sakálok vagy keselyűk falták föl. Abból a korból azonban, amikor az ember szilárd anyagból készítette fegyverét és szerszámait, mér maradtak fenn emlékek, amelyekből életmódjukra és műveltségi állapotukra következtethetünk. A jégkorszakba nyúló kőkorban még tisztán ütéssel, majd pattintással állította elő az ember kőeszközeit és nem ismerte a tüzet. A műveltségnek már magasabb fokára emelkedett, amikor csiszolta dárdája végét és csiszolás útján formálta a bal
