Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IV. A török uralom alatt
72 Az emberi élet Vácon és vidékén nem a vétségeket és kisebb bűntetteket is pénzbírsággal sújtották. Lopás-, rablás- és rablógyilkosságért halál volt a büntetés akár keresztény, akár török követte el. Halálbüntetéssel lakolt a keresztény akkor is, ha a törököt káromolta, de mentes maradt büntetése alól, hogyha mohamedán hitre tért. Emberölésért 400, paráználkodásért, — vagyoni viszonyaihoz mérten, — a nő 300, 250, 200, a férfi 200, 150, 100 oszporát fizetett. Fejbeverésnek 100 oszpora volt a bírsága, ha a sérültnek ágyban kellett feküdnie. Véletlen haláleset, úgymint kútbaesés, falomlás, mennykőütés, vagy a határban talált meggyilkolt ember hullája után a községnek kellett bírságot fizetni. Minthogy a szandsákbég osztozott a szpáhival (a földesúrral) a bírságban, hiábavaló volt a föllebbezés. Saját jobbágyai fölött török területen is volt bírói hatalma a magyar földesúrnak. A keresztény alattvalók mostoha sorsát mi sem mutatja jobban, mint a sokféle adó. Fő adók voltak: a földadó, mint császári adó; a szpáhia (tized), mint földesúri haszonrészesedés és a karács (fejadó), melyet a személyes szabadság megváltásáért kellett fizetni és pedig minden telek után 500 oszporát. Személyi adók voltak: a menyasszony-adó, nőtlenségi-adó, házasságkötési-adó és a többi. Volt ezenkívül sok mindenféle alkalmi adó, így: örökösödési-adó, építési-adó (építés, újraépítés, templomépítés címén), tömlöc-váltság-adó, nyargaló-adó (fogoly kiváltási ügyben), hadi-adó és egyéb mindenféle, melyek közül legérdekesebb volt az adónyugtakiállítési-adó. És ezt a sokféle adót mind könyörtelenül behajtották, sőt ezeken felül jogtalanul kivetett adókat is szedtek! Termények után természetben adták a tizedet, mely azonban mindig több volt a tíz százaléknál, sőt néha a termés elét is meghaladta. Tizedet kellett adni a búza, rozs, zab, marha, juh, sertés, méh, rókabőr és a többi után. Adózási rendszerükben helyet talált a fogyasztási adó is, melyet a helyi fogyasztásra szánt árúk után kel
