Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IX. A kiegyezés után
IX. A kiegyezés után 143 A környékbeli földesurak rendszerint négyesfogatokon jöttek be a városba. A hintó balján hegyesre fent bajúszú kocsis ült sujtásos magyar ruhában darutollas kerek kalappal a fején. A rúd mellé sallangós szerszámú lovak voltak befogva. A püspök is díszes négyesfogaton járt. Jószágkormányzója és a kanonokok ritkán voltak az utcákon gyalog láthatók. Mindegyik tartóit foga ot. A kanonoki öltözet szép és magyaros volt. Fekete színű prémes bundájukat vörös sujtás borította. Zsinóros kucsmájuk kifordított bélése vörös színű volt és szőrme díszítette. Volt is tekintélyük 1 A köznép illemtudóan megsüvegelt minden papot, a gyermekek és asszonynép sorából a kézcsók is kijárt. Ha pedig karinget öltve a szentséggel súlyos beteghez sietett, a lámpával előtte haladó ministráns-fiú csengetésére buzgó áhítattal borult le mindenki, akivel csak útjában találkozott. A lélekharang vékony szavára még mindig nagy sokaság gyűlt össze a plébánia-templomok előtt, hogy megtudja, ki a halott. A tüzet és vízárt a templomok harangjainak kísérteties kongása jelezte. A személyhajók közeledtét nem csengetéssel, hanem mozsárágyú lövésekkel jelezték, ilyenkor az állomásra tódult a nép és kíváncsisággal érdeklődött az elutazók és megérkezők iránt. Két társaság hajói jártak ekkor a Dunán, a német és a magyar társaságé. Az utazás olcsó volt és a hajó utasa már reggel 8-kor, fél 9-kor a főváros három helyén szállhatott le. Noha a város lakossága túlnyomó részében magyar volt már, piacán a szomszéd falvak vásárra járó népének ajkairól elhangzó tót és német szó mégis elnyomta a magyar beszédet.4) Érdekes, hogy Sződ község eltótosodását a váci piac okozta. A sződiek családneve ma is túlnyomóan magyar (Barankó, Benke, Bujtás, Cinege, Erdélyi, 4) Nem felel meg a valóságnak Le Monnier 1880-ban kiadott térképén az az adatközlés, hogy abban az időben Vác lakosságának 20— 20%-a német és szláv volt Ekkor már az az 50 cseh család is elmagyarosodott, amely az 50-es évek elején itt letelepedett.
