Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
VII. A XIX. század első felében
116 Az emberi élet Vácon és vidékén és gyermekek pedig kövekkel hajigálták a házak ablakaiból a harcoló osztrákokat.16) A Habsburg-Lotharingiai házat trónvesztettnek nyilvánító debreceni határozatot a váciak nem nagy lelkesedéssel íogadták. Csak gyér számmal gyűltek össze a kormányrendeletre összehívott és május 17-én tartott népgyűlésen. Ez időtájt járványos betegségek, tífusz és kolera, tizedelték a város lakosságát. Naponta 12—15 ember halt meg. A sok temetés miatt Szarvas Ferenc káptalani helynök eltiltotta a harangozást. Dicső szabadságharcunk legendás eseményei közül még egy játszódott le városunk előtt. A magyar fegyverek diadalának fénylő sugarai itt Vácnál ragyogták be utoljára hazánk szomorú egét. Július 15-én a Komárom felől jövő honvédek az oroszok által megszállva tartott Vácról kiszorították és Váchartyánig üldözték Bebutov herceg cserkész-ezredét. Zássz György altábornagy, az elővéd parancsnoka összes csapataival segítségért sietett, de a magyarok jólfödött állásukból gyilkos tüzeléssel fogadták. Saját bevallásuk szerint 80 halott és 120 sebesült volt a veszteségük. (A magyaroké 95.) Az ágyúzás csak éjfél felé csendesült el. A honvédek győzelmi dicsőségének fénye elvakította a váciakat és harci babérok után vágyva mintegy háromszázan kivonultak a kisderecskei földekre a muszkák elé. Nagy Sándor észrevette a Somoshegyről, hogy az oroszok be akarják őket keríteni és segítségükre küldte a Ferdinánd-huszárokat. Mikor ezek ágyúi eldördültek, az oroszok visszafordultak. Másnap Görgei pihenőt rendelt és várta az oroszok támadását. Minthogy azonban Paszkévics tábornagy, aki először állt ekkor szemben a magyarokkal, döntő csapást akart reájuk mérni, a támadást a következő napra halasz-15) Frey, Arthur: Ludwig Kossuth und Ungarns neueste Geschichte. (Mannheim. 1849.) II. 292.
