Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

VII. A XIX. század első felében

104 Az emberi élet Vácon és vidékén tották a lopott tárgyat, kezét hátrakötötték és az egész faluban körülhordoztatták. Az utcakeresztezéseknél lefek­tették és a mogyorófa pálcával néhányat ráhúztak. A bün­tetésen felül meg kellett téríteni a megállapított kárt is. Az idegen tolvajt szintén utcáról-utcára kísérték s aztán hátrakötött kezekkel illetőségi helyére toloncolták.2) Érde­kes volt Verőcén a bíróválasztás is. Ez rendszerint no­vemberben, még pedig többnyire Szent Erzsébet napján, történt. A közönség a váci püspöki uradalomtól meghatal­mazott tiszt által ajánlott két katolikus és két református jelölt közül választotta meg bíráját. A megválasztottat pá­ros rendben illetékes templomába kísérték. Ott letette az esküt és kiválasztotta segítőtársait: a kisbírót, az adó­szedőt, a mezőcsőszt, a vámbírót és a többieket. A bírót vallására való tekintet nélkül éveken át újból megválasz­tották. Az alsóbbrendű hivatalokat a két felekezet min­denkor egyenlő arányban osztotta fel hívei között. A polgárság jórésze ipari foglalkozást űzött. Az előbbi korszakokban alakult céhek száma a posztósok (1819), a kéményseprők (1819), a hentesek (1828) és a molnárok (1838) céhével szaporodott. Különböző iparűző mesterek is működtek még ebben az időben a városban. Ezek vagy helybeli céhek tagjai voltak, vagy más városok céheibe iratkozva folytatták mesterségüket. Ilyenek voltak a mé­­zeskalácsosok, fésűsök, rézművesek, tímárok, tabakosok, kordoványosok, keményítősök, szappanosok, kéménysep­rők, székborítók, sörfőzők, nyomdászok, könyvkötők, üve­gesek, süvegesek, halászok, cinöntők, pékek, kesztyűsök, kövezők, szögcsinálók, késesek, orgonacsinálók, harang­öntők, tűcsinálók, ötvösök, esztergályosok, kefekötők, ros­tások, harisnyások, flanélosok, csapók. Volt végül egy drágakőcsiszoló is.3) 2) Tudományos Gyűjtemény 1827. 9. 51. 3) Egy 1812-i vármegyei rendelet ezekben szabta meg az iparo­sok árúcikkeinek árát, illetve munkabéreit: 1 pár tehénbőr csizma ára 6 forint, 1 pár szattyánbőr asszonycsizma 2 forint, 1 pár egész talpa­­lás 45 krajcár. — Köpeny-, mente-, vagy reverenda-varrás 3 forint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom