Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
62 Vác és határának a város tulajdonában levő itteni földeket e néven szokták bérbeadni. Káposztás Sziget 1788. április 21-i tanácsűlési jegyzőkönyv. Káptalan-Vác Káptalan-város a káptalan joghatósága alatt álló város területileg és közigazgatásilag külön állt Püspök-Vác városától. A piactól északkelet és kelet közt feküdt. Gróf Althann Mihály Frigyes püspök 1731-ben a káptalannal addig osztatlanul birt földesúri jog gyakorlására nézve oly módon egyezett meg a káptalannal, hogy a város egynyolcad részét átengedte, míg ő maga részére hétnyolcadát tartotta meg. E felosztás következtében a város kettészakadt és mind a kettő önálló községi életet élt külön választott bíró és tanács vezetése mellett. Egymástól eltérő hivatali pecsétet, címert, sőt nevet: Káptalan-Vác és Püspök-Vác használtak. Közös érdekű dolgaikban, mint ikervárosok szerepeltek. Csak 1859 február havában egyesültek ismét. Káptalan-sorház a püspök-városi Nagy-sörházzal szemben Kis-sörháznak is hívják. (Káptalan Városi Ser Ház.) Káptalan-utca a Constantin-teret a Székesegyház-térrel összekötő utca. A Káptalan-Vác város főutcája volt. A város egyetlen utcája, mely két évszázadon változatlanul megőrizte a nevét. 1763-ban, amikor a Constantin-téri templomot lebontották, a Káptalan-utcának a Kúria épületen túl eső része a térre került, de fennmaradt házsora továbbra is viselte a Káptalan-utca nevet. Káptalani Kis Sejce szőlő. L. Sejce. Káptalani magtár Káptalani majorház a Rád-iúton.
