Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hely- és ingatlannevei 73 mert a régi Vásártér folytatásaként a göbölcsordát és egyéb lábas jószágot hajtottak rajta keresztül. Körtefa-utca így nevezték a múlt században az Ambró-utcát, mert körtefák állottak néhány háza előtt. Körtéles Körtvélyes a verőcei határ és Duna folyam által határolt hegy és dűlő. Nevét az ott tenyésző körtefáktól nyerte: mert sok vad körtvélyfája vagyon. Köz-utca a Barát-köz neve volt a XIX. század elején. Középbérc a Kisszór és Nagyszór völgye között emelkedő bérc. Nevének magyarázatát helyzete adja. Középgombás a káptalan tulajdonát tevő szőlő. L. Gombás. Középmáj Közép Mály a helységnévtárban az előbbi, a nép ajkán az utóbbi néven nevezett szőlőhegy a püspöki uradalom tulajdonában. A mái szó értelme : lejtő, rézsű és összetett helynevekben a délnek fekvő hegyoldalt jelenti (Mézesmái és Hosszúmái Zemplén megyében, Rézmál és Zöldmái Budán); de az is lehetséges, hogy szőlőfajra vonatkozik, így pl. rózsamáli. (Torda megyében Csillagmál nevű szőlő ismeretes.) Közép-törökhegy szőlő. L. Törökhegy. Közép-utca Valószínűleg a Fő-utcát nevezi így gróf Althann Mihály Frigyes abban az 1720. január 21-én kelt adománylevelében, melynek alapján a Berkes András nagyprépost házai mellett és fölött levő telket a piaristáknak ajándékozza.
