Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hely- és ingatlannevei 127 Vörösház püspöki gazdasági épület, 'melyet gróf Althann Mihály Frigyes püspök 1731-ben építtetett. Althann nápolyi alkirály volt és az építőmestereket onnan hozatta Vácra. Tudvalevő, hogy a nápolyi királyi palota vörös és az olasz munkások kedvelt vörös színükre festették a püspöki gazdasági épületet, mely két évszázadon át állandóan megtartotta vörös színét. (A Méltóságos Uraságnak Granáriumja, az úgynevezett Veres Ház. Üj Tűzi Rendölések 1825.) A körülötte levő terület: Vörösház-tér vagy Vásár-tér nevet viselte 1928-ig, amikor a területének feldarabolása következtében nyitott új utcáknak a február 25-én tartott közgyűlés adott neveket. Vöröskereszt V öröskereszt-sor a Krakó-köz folytatásaként a Kisváci temetőbe vivő utca. Előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. Nevét a 7. és 8. ház közötti üres telken álló vörösszínű kereszttől kapta. Vörös-kőbánya 1. Bánya. Vörös Tihamér kilátó a Naszál legmagasabb pontján 1924-ben épült kilátó, mely Vörös Tihamér részvénytársasági igazgató fáradozásának köszöni felállítását. Zarándokvölgy a Szarvashegytől nyugatnak a püspöki és káptalani erdőbirtokok határa környékén elterülő völgy. Még 60 év előtt is szentéletű emberek nagy szakállal, papi öltözékben (csuhában), hosszú olvasóval a nyakukban, magukvágta óriás bottal a kezükben bújták a Naszál erdeit. Fönt laktak a barlangokban és az önmegtartóztatás erényében gyakorolták magukat. Csak ritkán jöttek be a városba élelemért. De búcsúk alkalmával csapatostul jelentek meg.
