Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
122 Vác és határának Vasutastelep 1. Máv. telep. Vasútállomás a Máv. váci pályaudvara, mely arról nevezetes, hogy közel kilencven év óta némi hozzátoldással és cifrázással eredeti alakjában áll fenn s így a világ legrégibb állomási épülete. Vasúti aluljáró a Középvárosi temetőbe vivő Temető-út aluljáró szakasza a vasúti állomás mellett. A Hirmann-ipartelep mellett levő vasúti aluljárót ezzel szemben Kosdi-aluljárónak hívják. Vác legrégibb neve — Uscenum — a jászok, a metanaszta jazygok népének nyelvéből maradt reánk. Az Uscen helynevet a németek teljesebb alakban Waitzen-nek, mi magyarok pedig röviden Vácnak ejtjük. A Kr. e. I. században a turáni eredetű szarmaták költöztek a Duna- Tisza közére s egyik harcias és művelt törzsük, a jász, Vác körül az Ipoly partjáig telepedett le. Ptolomaeus nyolc városuknak a nevét jegyezte fel, ezek között Vácét Uscenon (Oskény) néven. Anonymus azt mondja, hogy a magyarok bejövetele előtt itt lakott szlávok a Vác nevet a Verbovác (Verőce) pataktól vették. Melich János egyetemi tanár, kiváló szláv filológus végérvényesen megállapíttotta, hogy Vác neve szláv személynévből származik. (Magyar Nyelvőr 1912. 99. Vác nevét sok község, puszta és tanya, várkapu, utca, vendéglő és ingatlan viseli vagy viselte. L. Váci érdekességek c. kiadványunk 18—28 lapjain.) Váci Dunaág szemben a szentendrei Kisdunával. A váczi Dunaképezte Kompkötő-sziget. (Budapesti Hírlap 1846. máj. 29.) Váci kereszt 1. Kosdi kereszt. Váci rév 1. Rév. (Országos Levéltár 1666 : 49, Neoregesta Acta XII. 85.)
