Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hely- és ingatlannevei 117 király-tértől lefelé eső részét Tót-utcának, Tótvároskának vagy várnak hívták. (Dass Schloss od. Schlowacken Stadtt az Althann-térképen.) Töltés felett dűlő a város alsó részén. A törökök által emelt töltéstől kapta nevét. Töltés melletti legelő 1. fent. Tömlöc-utca 1888-ig. Most Hajnik Pál-utca. L. ott. (Die Temniz gassen az Althann-térképen és Piatea Carcerum az 1815. évi összeírásban). Mert a Hegyes épület felé vitt. Törökcsatorna a vácdukai hegyek felől kiinduló vízvezeték, melynek szája az Istenmalomnál van. A Lőház mögötti golyófogódomb végétől a Kőkert déli sarkán halad keresztül a vasúti pályatest alatt a Kodak területére a Jugerumokon át és a Forrásdűlő déli oldalát érintve megy Duka irányába. Csak a 8585 helyrajzi számig terjedő szakasza ismeretes. (A Mária-udvar 8677/4 helyrajzi számú ingatlanrészén szabadon áll. Evek előtt beszakadt). További része nincs még bejárva. A Kodak területén fölmérték és megtisztították, hogy felhasználhassák a vizét ipari célokra. A csatorna nem egyenes vonalban épült, hanem zeg-zugosan, hogy felfogja a forrásokat és fakadásokat, a vadvizeket és a nedves talajon szerteszivárgó erecskéket. Mindenütt a magassági színvonalat keresi, hogy megfelelő esést adhasson a víznek. A Gombáspatak vize jóval alacsonyabb s így nem folyik bele a csatornába, mely vörösre égetett, részben meghalványult téglákból épült. Mindenütt egyforma alakú és nagyjában azonosméretű, de a munkamenet szerint — valószínűleg egyszere több helyen kezdődött meg a munka — helyenkint félköralakú, majd váltakozóan tetőszerű az építkezése. Magassága a csúcstól, illetve a boltozat legmagasabb pontjától a fenékig
