Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)

Vác határának hely- és ingatlannevei

hely- és ingatlannevei 113 Szőri völgy i. Alsó-és Felsőszór. Az 1333. évi papi tizedjegyzék­­ben Chor név alatt szerepel. Szőri vám a városnak Szór irányában fekvő vámsorompója. Szövőgyár az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár RT. gyártelepe a Galcsek György-utcában a vasúti pályatest mentén. Sződi-út a vác-pesti országúiból Sződ község felé vivő dűlőút. Szurdok dűlő a Kőhídparti dűlő fölött. Szurdok jelentése sző­kébb völgy, szoros. Szülejmán khán dsámi török templom Evlia Cselebinél. Szűcs-utca a Szarvas-köz neve volt a XVIII. században. Tabán a Hegyes nevű bástyatornyon és kőfalon kívül eső városrész, melyben a török vár keresztény alattvalói lak­tak. Még a XVIII. és XIX. században is a Tobány, Tabán nevet viselte. (Az Althann-Consriptióban : Der Tóban.) En­nek a városrésznek nevét őrzi a Tabán-utca és a Tabán-köz az Eszterházy- és Fegyház-utcákat összekötő utca és belőle a Dunára ágazó köz. A Tabán a török uralom emléke. A város vagy köz­ség olyan részére vonatkozik, mely elhagyatottsága, mos­toha állapota miatt tűnt fel. Rendszerint szegény zsellérek lakták. (Pesti Frigyes, Magyarország helynevei I. 151. 384.) A Tabán név értelmét eddig még nem sikerült megálla­pítani. A szerb nyelvben a Tabán talpat, aljat jelent és így a vár alját kell alatta értenünk. Mások szerint török szó és szintén talp az értelme. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom