Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hély- és ingatlannevei 111 óta. Legrégibb neve Hatvani-utca volt (Das Hadtwaner Thor az 1680. évi katonai térképen). Később Kosdi-utcának hívták (Die Koster gassen az Althann-térképen). A XVIII. és XIX. században Záros-, illetve Sáros-utca volt a neve. 1841-ig még fennállott a Hatvani-, vagy Kosdi városkapu, melyet éjjelre lezártak, amiért Zároskapunak s az utcát Zárosutcának hívták, de Sárosnak ejtették, úgy amint Zala megyét régen Szala megyének írták és Szálait mondanak ma is Zalai helyett. Sáros vármegye is a határát körülzáró hegyektől vette nevét. Minthogy ez az utca vitt a város középpontjából a vásárra, illetve Vásár-térre, Vásár-utcának is hívták. Szerpentin-út a gyarmati országúinak kígyózó útszakasza a Naszál aljában. Székesegyház 1. a várbeli kathedrális. L. Vártemplom, 2. a Constantin-téren állott Szent Mihály-templom. L. ott és végül 3. a mai Nagytemplom. Székesegyház-tér a Nagytemplom-tér neve 1888 óta. Székhegy dűlő a verőcei út és a Duna közt egész a Körtvélyeshegyig. Földjének szikes talajától kapta nevét. Szél-utca 1888-ig a Piarista-utca, mert addig terjedt a Káptalan-város és ott volt a széle. A XIX. század elején a Kossuth-utcával együtt Rádi-útnak és Rádi-utcának hívták. Szén-utca 1888-ig a Burgundia-utcának a Kórház-utca sarkáig terjedő részét hívták így. Szérüskert legelő. A közeli szérűskertektől kapta nevét.
