Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
106 Vác és határának az ausztriai és bajor falvak országútjai mentén ma is látható. A nagy kő mélyedésében bádogra festett olajfestmények voltak elhelyezve. Elől a középsőben levő nagyobb kép a Szent Család egyiptomi menekülését ábrázolta, Jézust szamárháton. Innen a szent szamár, a szent csacsi elnevezés. A tetejéből kiálló vaskeresztet 1919-ben a vörösök kiverték és a követ erősen megrongálták. Dr. Huber József földbirtokos ismételten is kijavíttatta, de kegyeletien kezek újból kidöntötték. 1932-ben kérésemre a múzeumnak ajándékozta. A kőbe vésve ezt olvashatjuk történetéről: Gestiftet 1811. Renovirt durch Verschütz 1842. Szarvas vendéglő. L. Arany Szarvas. Szarvas-köz Szarvas-utca a Gróf Csáky Károly-utat a Cházár Andrással összekötő utcácska 1888 óta. Szarvashegy a Naszál kiemelkedő oldalhegye. Legnagyobb magassága 562 méter. A Naszálon tudvalevőleg egy tó van, mely azonban nyár idején kiszárad. Lehet, hogy a szarvasok ezen a hegygerincen jártak a tóhoz vizet inni. Szarvastó I. fent. Száraztó a sződi határ és vasúti úttest közt a mostani katonai gyakorlótéren (püspökuradalmi legelőn) van, gyakorta kiszárad. Innét a neve. 1845. február 5-én itt kezdték meg a vasúti töltésvonal építését. Százhatvannégyes őrház a vasúti pályatest és a váchartyáni törvényhatósági közút keresztezésénél álló 164. számú őrház, melybe Görgei Artúr tábornok és vezérei 1849. július 16-án d. u. tanácskozásra gyűltek össze és elhatározták, hogy az oroszok zöme elől ütközet nélkül visszavonulnak.
