Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
102 Vác és halárának Sánc-utca a XVIII. század elején a Ferenc-rendiek telkén a Géza király-térre nyílt kis utcát hívták így. (Das Schanz gassl az Althann-telekkönyvben.) Sándor-utca a Horthy Miklós-úttól a Dunára vivő utca 1888 óta. A XIX. század elején Splényi-utcának, a végén Gelányiköztérnek hívták, Sárgaház a nép nyelvén a fegyház neve. Nagysárgaház, Konviktus és Konviknak is hívják. L. Fegyház. Sároskapu a kosdi vagy hatvani városkapu neve volt a XVIII. és XIX. században. 1841-ben bontották le. Sároskapunak azért hívták, mert éjjelen át zárva tartották. (Sáros neve is a határát körülzáró hegyektől kapta nevét). Sáros-utca 1. valószínűleg a mai Cházár András-utca volt a XVI. században és 36 ház volt benne. (Az 1560. év körüli delter.) Csak a XVIII. század elején vehette löl az akkor még a Hatvani-Kosdi-utcába torkolló Kosdi-utca nevét, 2. a Széchenyi-utca neve volt a XVIII. és a XIX; században 1888-ig. Ez az utca sem volt sárosabb a többinél, nevét nem is ezért, hanem a Zároskaputól vette. Sebestyén-tér a Géza király-térnek, a Szent Sebestyén szobra előtt elterülő részét hívták 1888-ig Sebestyén-térnek. Sejce dűlő a Naszál alatt Felsőspinyér mellett, a Felsővárosi zsellérek erdejétől, a Vaskapu aljától és Erősdűlőtől keletre egész a Pincevölgyig, délen pedig a Pataklöldig. A részletes térképen Öreg Seitz Berg. Nevének értelme nem volt kinyomozható. A szőlő neve Öregsejce és jórésze a püspöki uradalomhoz tartozott, a kisebbik Káptalani Öregsejce és Káptalani Kissejce néven a káptalané volt.
