Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

V. A főrangú lírikusok és eposzírók

V. FEJEZET.

A főrangú lírikusok és eposzírók.

Irodalomtörténetünk negyedik korszakában, amelyet az ellenreformáció, vagy katolikus visszahatás és ^ a nemzeti harcok korának neveznek, az ú. n. főrangú lírikusok sorában két olyan férfiút találunk, akiknek előkelő hely jut a mi különleges irodalomtörténetünkben. Egyik a váci születésű Beniczky Péter aranysarkantyús vitéz, a másik pedig a Ferencrendieket Vácra telepítő s a barátok templomát építő Koháry István altábornagy és országbíró. Itt kell megemlékeznünk Gyöngyösi István-ról is, mert a Phoenix című költeményében Tinódi Sebestyénhez hasonlóan váci eseményeket is megénekel.

Beniczky Péter-rel úgyis, mint városunk szülöttével, úgyis, mint a kuruc táborok kedvelt költőjével hosszasabban kellene foglalkoznunk. Sajnos azonban igen kevés az, amit élete folyásáról tudunk. Még azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy mikor született?

Katona István, Toldy Ferenc, Karcsú Antal és Szinyei József 1603-ra teszik születésének évét, minthogy azonban szülei házasságkötése csak ebben az évben történt és a bátyja 1605-ben született, el kell fogadnunk Kovács Dezsőnek azt a véleményét, hogy később, valószínűleg 1606—1608 körül, születetett. Kevéssé kétséges születésének helye. Noha Katona István Nagyszombatot mondja születése helyének, mi a többségi elv alapján számot tartunk e jeles férfiúra és nagyra vagyunk hírnevével. Ismét más kérdés, hogy ő miként volt Váccal, mert nem lehet az emberre