Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XIX. Jósika és korának írói
vác az Irodalomban W2 proklamáció miatt és, az akkori kor szokása szerint, szemébe vágja a hazaárulás vádját: Görgei ingadozó jelleme ’s kevés bizalma a’ forradalom sikerében, — úgymond — már váci nyilatkozatából kitűnt, mely nagyon hasonlított az áruláshoz. A hetedik kötetben Görgeinek a váci, illetve nagysarlói ütközet után kibocsátott egyik legszebb kiáltványát közli le töredékesen : Mindnyájan érzitek velem együtt, hogy lehetlen egy nemzetet leigázni, melynek fiai hasonlók Szolnok, Hatvan, Tápió-Bicske, Isaszeg, Vác, Nagysarló és Komárom hőseihez; ez okon, még a’ legdühösebb csata riadásai közt is, csak egy kiáltásom van hozzátok: Előre, pajtások! Előre ! Emlékezzetek rá, ha újra csatára rohantok ! A nyolcadik kötetben az 1849. évi váci csatát írja le : Görgei, miként tudjuk, Vácnál megverte az oroszokat, kik által visszavonulásában akadályozva volt. ’s a’ várost elfoglalta. Nem végezhetvén be oly hirtelen, mint akarta — Vác kiürítését, 16 és 17 július közti éjen,— újra rárontottak az oroszok; de a’ 3-ik hadtest mégis úgy tudta födözni hátravonulását, hogy ezt nagy akadályok nélkül végrehajtotta, habár az oroszok mindenütt sarkában valának. Ez így tartott, míg Pöltenberg, ki Görgei utóhadát vezényelte, meg nem állította őket Rétságnál. * Pálffy Albert, akit Gyulai Pál jobb regényírónak mondott Jókainál, a tízek társaságának tagja volt 1846-ban és így baráti viszonyban volt Jókaival, Degrével és Petőfivel. Petőfi váci vonatkozásait ismertetve már megemlékeztünk róla, mint váci p о 1 g á r-ról, valamint arról a költeményről is, melyet Petőfi az ő neve alatt adott ki,*) ) L. e könyv 161. és 162. lapján.
