Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

Előszó

Előszó.

Vác nemcsak a történelemben szerepel, mint az ország egyik leggyakrabban emlegetett városa, hanem je........ lentős neve van az irodalomtörténetben is. Földrajzi fekvésénél fogva és históriai jelentősége által már nagyon korán belekapcsolódik a neve nemzeti irodalmunkba.

Irodalomtörténetünk legrégibb korszakaiban találunk már váci vonatkozásokat és majd minden időszakában kiváló tehetséget: írót, költőt, vagy tudóst, aki munkásságával az utókor becsülését kiérdemelte és a maga nevének dicsőséget szerzett, szülővárosának pedig becsületére vált.

A Salamon, Géza és Szent László személyéhez fűződő vácvidéki eseményekre a monda és költészet egyaránt rátette kezét. A város virágvasárnapi feldúlása 1241-ben a tatárok által a második tárgy, mely költőinket és íróinkat foglalkoztatja (Szabó Dávid, Horváth Cyrill, Farkass Jenő, Donászy Ferenc, Hegedűs István, Jósika Miklós, Hajnik Miklós, Kárpáti Aurél sat.) Igazságos Mátyás királyunk legendás alakja és váci morganatikus házasságkötésének meséje a harmadik pont, mely köré íróink és költőink gyülekeznek (Jósika, Jókai, Vargha Gyula és Harsányi Kálmán).

Költői feldolgozás tárgyai továbbá a török idők és az 1848-49. évi szabadságharc hősi küzdelmeinek városunk körül lezajlott eseményei (Jókai, Mikszáth, Rákosi Viktor, Szabó Richárd, Arany János, Vargha Gyula, Sárosy Gyula, Ábrányi Emil, Kozma Andor).

Újabb íróink újabb eseteket tesznek irodalmi műveik