Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

III. A XV. század írói

38

III. A XV. SZÁZAD ÍRÓI

nimis Ferrariensis és több kortársa dicsérte latin stílusát, rögtönzött verseit és tudományát. Különösen ügyes rögtönző volt. Ursinus Velius, a Bécsben 1526-ban megjelent Némájában több versét közli. íme egy epigramm:

Vivere nobiscum si vis Ursina venito,

Mens mea fortunis fiet amica tuis.

A váci püspöki székben 1514-től 1520-ig ült és életét, mint esztergomi érsek a mohácsi csatatéren vesztette.

Szálkái püspökünk résztvett az 1514 évi parasztlázadás leverésében is. Egy 1519-ben írt latin nyelvű költemény, melynek teljes címe ez: Stephani Taurini Olomucensis Stavromachia,*) ezekben a hexameterekben sorakoztatja föl a váci püspök bandériumát Dózsa hadai ellen: Deinde Ladislaus Vaciensis, dexter agandis Pannoniae in rebus, Charitum Phoebique sacerdos Emuncte nimium naris, pede sive legato Sive lubet magnum sermone tonare soluto Aequavis veteres praesentia nomina vincit.

Költőnk ebben a költeményében arról az érdekes történeti eseményről is értesít, hogy 1514-ben Vác várát is obsideálta a bellum civile zekelianorum, — mint ő a Dózsa-féle parasztlázadást nevezi, — u. i. Stavromachiája Liber IV. 156. lapján ezt írja :

Totius Regni captas amisimus urbes (tehát Vácot is!) Nos Buda una capit, tenet oppida caetera Zeglius. (Tehát Vácot is Zeglius, t. i. a székely Dózsa).

*

Szálkái püspökkel kapcsolatban meg kell emlékeznünk Manardus János (1461—1536) ferrarai orvosról, II. Lajos királyunk udvari orvosáról. Ennek a kiváló orvosnak fő munkája a Szálkái püspökhöz, Frangepán Mátyáshoz, Thurzó Elekhez és korának többi kiváló férfiához írt or*) Scripta Anno 1519. (Megjelent Joh Christianus Engel Monumenta Ungarica c. kiadványának 127. lapján Szerzője Stieröchsel-Taurus István prémontrei kanonok, aki a lázadás borzalmait Gyulafehérváron szenvedte át.