Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

III. A XV. század írói

36

III. A XV. SZÁZAD ÍRÓI

A két rész eredetileg egy egészet tett, amennyiben Szent Ágoston régulája a tulaj donképeni apácarégulák (constitutiók) közé minden változás nélkül egyszerűen bele van illesztve.

Szövegét Kluch János betű szerint közölte a Magyar Könyvszemle 1889. évfolyamának 8 — 21. lapjain az la és 4b levélnek hasonmásával, az 1—23. lapokon pedig behatóan ismertette rövid szójegyzék kapcsán ily cim alatt: Ismeretlen magyar nyelvemlék 1474-böl a bécsi udvari könyvtárban. Ugyancsak Kluch Jánosnak erre vonatkozó ily című értekezését: A nyulakszigeti dömés apáczák 1474. évi Váczi Pál által fordított magyar reguláiról a Századok 1889. évi kötetének 77. lapján Váczi Pál dömés 1474. évi fordítása című cikkben találjuk. Zolnai Gyula Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig című, a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából írt munkájának VII. fejezetében ismertette a Birk-kódexet és a 2. levél első lapjának teljes szövegét adta betű szerinti olvasással és eredeti kiejtéssel. Katona Lajos a Nyelvemléktár XV. kötetének előszavában ismertette (XXXIX— XLII.) és a 345-359. lapokon tette közzé. Váci Pállal és a Birk kódex-szel foglalkozik továbbá Ferrari Zsigmond i. m. 449. és 529., Horváth István i. c. (Tud. Gyűjt. V. 99.) Horányi: Memoria Hungarorum II. 180—182., Kalauz az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz 17., Magyar Könyvszemle 1879. 55.,

Lányi-Knauz: Magyar Egyháztörténet 602., Toldy Ferenc, A Magyar Nemzeti Irodalom Története III. kiadás,

II. 100., Csontosy János (Arch. Értesítő 1910 évi augusztusi szám), Békési Emil: Magyar írók Hunyadi Mátyás korából (Kath. Szemle 1902. 746.), végül Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV.

*

Váci Pál kódexénél csak tizenöt évvel későbbi keletű a Máté-szalkai Szálkái László glosszái néven ismeretes nyelvemlékünk. Ezt az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban