Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XXII. Degré Alajos
242 VAC AZ IRODALOMBAN sen, amikor a kerület képviselője volt. Társadalmi tevékenységét hármas irányban fejtette ki: mint városi képviselő, mint a Dalkör elnöke és mint a Váci Honvédegyesület jegyzője, illetve alelnöke. Mint városi képviselő az ellenzék támadásaival szemben Réty Ignác polgármestert védelmezte. Gyakran hallatta szavát a közgyűlés teimében és sok oly eszmét vetett föl, mely a város haladását célozta. Mint a Dalkör elnöke nem szorítkozott csupán arra, hogy representatív szerepet vigyen, hanem tevékeny részt vett ő maga is a munkában. Különösen abban volt fáradhatatlan, hogy az egyesület által rendezett hangversenyek, esték és táncvigalmak erkölcsi és anyagi sikerét biztosítsa. Pesti művész barátjait gyakran kihozta Vácra, hogy közreműködjenek a hangversenyen és annak művészi színvonalát emeljék. így 1871 október 29-én nem kisebb művészek, mint a világhírű Reményi Ede és Sipos Antal, a kiváló zongoramester, vettek részt a Szarvas-vendéglőben tartott hangversenyen. Reményi három eszményített magyar népdalt adott elő a saját átírásában, Sipos Antal pedig Liszt Ferenc Faust-keringőjét és egyik tanítványával négykézre a Rákóczy-indulót zongorázta. О maga is több ízben volt a felolvasó asztalnál és személyes közreműködésével egyik vonzó pontja volt az összejövetelnek. Nagy buzgóságot fejtett ki végül abban is, hogy minél nagyobb és válogatottabb közönséget gyűjtsön össze. Az egykorú lapokból tudjuk, hogy ezt a fáradozását siker koronázta, mert nem csupán Vác és vidéke, hanem a főváros műélvező közönsége is csak úgy tódult ezekre az előadásokra. Még föl sem szabadult a nemzet az elnyomatás szomorú igája alól, Degré már megalakította Vácon Zambelly Lajos ezredessel a Honvédsegélyző bizottságot, az elsők egyikét, az egész országban. Ennek az 1861 januárjában alakult Bizottmánynak elnöke Zambelly, jegyzője Degré volt. Április 7-én hangversenyt rendezett az egyesület Reményi Ede, Füredy Mihály és több műkedvelő közreműködése mellett a segítségre szoruló honvédek javára.
