Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XXI. Tanács Márton
236 VÁC AZ IRODALOMBAN érzem a római költő szavát: dulce et decorum est pro patria mori. Tisztelt Gyülekezet! Én, mint az 1848 évi szabadságharcnak egyik paránya, nem érzem magamat hivatva arra, hogy a múlt dicsőségét itt ecseteljem, vagy elvérzett bajtársaim fölött dícsbeszédet tartsak; de arra sem látok okot, hogy hazám fiatalságát az itt elvérzett honvédek példájának utánzására serkentsem és lelkesítsem; mert tudom, hogy nemzetem lelkes ifjúsága a magyar szabadságharc történetét olyannak tekinti, mint tekintették a görög Homérosz Iliászát, azon Iliászt, mely Hellasz gyermekeiből Miltiadeseket, Leonidásokat és Epaminondásokat nevelt. Nekem a jelenhez, a férfiakhoz van nehány szavam. Ha most azt kérdi valaki: hol van azon istenkéz, mely hazánkat megmentse? ... én az 1848-as honvédek sírjaira mutatok s azt mondom: tanuljunk egyetérteni; áldozni, szeretni a hazát és egymást s meg lesz mentve a — haza ... Jerünk tehát honvédeink sírjaihoz, tegyünk koszorút azok hantjaira és tanuljuk meg tőlük, miként kell egyetérteni, áldozni, miként kell szeretni a hazát és egymást, hogy a midőn a haza megmentésének nagy művét a béke áldásos fegyvereivel bevégeztük, mi is elmondhassuk honvédeinkkel: ...........................Szent hazánk ! Megfizettük mind, mivel csak tartozánk.*) Tanács életrajzának kiegészítéséül még két mozzanatot kell fölemlítenünk. Az egyik családi körülményeire vonatkozik, a másik ezzel kapcsolatban azt az önként feltoluló kérdést oldja meg, hogy hogyan került a város szolgálatából Budapestre, Lonkay lapjához, a Magyar Államhoz korrektornak ? Tanács felesége a Szarvas-köz 2. szám alatt lakó Liener József pékmester leánya volt. Igen szép leány volt, de kissé alacsony termetű, ami még szembeötlőbb volt hatalmas alakú, daliás férje mellett. Liener Borbála 22 *) »Vác« 1875 julius 25.
