Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
I. Vác A Szent László mondában
14 VÁC AZ IRODALOMBAN sével szolgál újabb költőknek.*) Vértesy Jenő A Képes Krónika irodalmi jelentősége című tanulmányában pedig azt a kijelentést teszi, hogy a Krónika egyszerű és rövid előadását távolról sem éri utol Szász Károly eposza.**) Valóban állandó és kiapadhatatlan forrásai ezek az események, melyeknek emléke a mi vidékünkhöz fűződik, nemzeti irodalmunknak. Eposz- és drámaírók egyaránt vetélkednek még napjainkban is, hogy minél szebb költői feldolgozásban mutassák be. Csak néhány éve (1914), hogy a Kisfaludy Társaság Bulyovszky-pályadíjával jutalmazta A hermelin című elbeszélő költeményt, melynek szerzője Zempléni Árpád. Negyven évvel előbb, 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-pályázatának 200 darab aranyban kitűzött díját Szász Károly nyerte el Salamon című történeti költeményével. Ugyanezt a tárgyat dolgozta föl Garay János is Szent László című eposzában. Ez a két eposz a történeti forrás közös volta miatt úgy hasonlít egymáshoz, mint az iker-testvérek. Hasonlatosságuk még a legapróbb részletekre is kiterjed. Vörösmarty Mihály első drámai kísérlete Salamon király volt, némi változtatásokkal újra is átdolgozta és csak 1827-ben bocsátotta sajtó alá. Nem volna teljes a vác-mogyoródi csatát és a váci püspökség alapítását tárgyaló költeményekről adott képünk, ha Julius von der Traun német költő Salamon, König von Ungarn című nagy epikai költeményéről és gróf Majláth János'Salamon, König der Magyaren cimű regéjéről nem emlékeznénk meg. Minthogy azonban ez alkalommal városunknak azt a szerepét tárgyaljuk, melyet a nemzeti irodalomtörténetben játszik, ezekkel itt nem foglalkozhatunk, de e helyt is leszögezzük.***) Szász Károly előtt az általa magyarra fordított Nibelung-ének példája lebegett és az Arany János által kere*) Prózai dolgozatok 78. **) Századok 1905. 14 ***) Részletesen fogjuk ismertetni Vác az idegen irodalomban című kiadványunkban.
