Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XIV. Kazinczy Ferenc

VÁC AZ IRODALOMBAN 135 Guzmics Izidorhoz 1828 május 10-én Pestről írt le­velében ezt írja Mericzay Antal mogyoródi plébános, vác-egyházmegyei alesperesről, aki később váci kanonok lett: Május 3 d. Foton voltam esztendei visszafor­­dulóját innepelni a’ Gróf Károlyi Istvánné halálának Vice Esperest Mericzay úr eggy prédikátziót tarta, szellem, lény, szerény és több illy szókból szőve. Elképzelém mit mondott volna arra Debrecen. Ugyanezt a levelét így fejezi be : . Csak azt még, hogy ittlétem ’s utam felől Vácra ’s Esztergomba ’s hozzád semmi bizonyosat nem írhatok.*) Végül meg kell emlékeznünk Kazinczynak arról a fordításáról, melyben váci események szerepelnek. Gróf Majláth Jánosnak S a 1 a m о n, magyarok királya (Sa­lamon, König der Magyaren**) című regéje ez. Majláth 1825-ben Brünnben adta ki Magyarische Sa­gen und Märchen című könyvét, melyet Kazinczy Ferenc fordított magyarra és a fia, Kazinczy Gábor adott ki Magyar regék, mondák és népmesék cimen 1864-ben. A rege a krónikások előadásából ismeretes módon adja elő Vác alapításának legendás történetét. Egy férfi és nő ballag Visegrádnál a dunai hegyek között. Oktár fatéz kérdésére azt felelik, hogy Budára zarándokolnak István király szentté avatására. Mikor felérnek az egyik hegy tetejére, megragadja őket a táj szépsége. A tovább siető folyam felé fordítván tekintetét, így szóla a zarándok : Én is ama téren állottam oda által, midőn a két herceg megérkezett Salamonnal. De azóta itt nagy változások történtek. Hol ama túlsó hegysor megszakad, akkoron csak erdő állott, s most ott várost lát szemem. Miként van ez ? *) Kazinczy Ferenc összes müvei XX. 508. A korábban előadot­takból tudjuk, hogy ezt a tervezett utat három év múlva, 1831 április havában tette meg. **) A mutatóban és az 1837. évi kiadásában Salomon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom