Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XIV. Kazinczy Ferenc
VÁC AZ IRODALOMBAN 135 Guzmics Izidorhoz 1828 május 10-én Pestről írt levelében ezt írja Mericzay Antal mogyoródi plébános, vác-egyházmegyei alesperesről, aki később váci kanonok lett: Május 3 d. Foton voltam esztendei visszafordulóját innepelni a’ Gróf Károlyi Istvánné halálának Vice Esperest Mericzay úr eggy prédikátziót tarta, szellem, lény, szerény és több illy szókból szőve. Elképzelém mit mondott volna arra Debrecen. Ugyanezt a levelét így fejezi be : . Csak azt még, hogy ittlétem ’s utam felől Vácra ’s Esztergomba ’s hozzád semmi bizonyosat nem írhatok.*) Végül meg kell emlékeznünk Kazinczynak arról a fordításáról, melyben váci események szerepelnek. Gróf Majláth Jánosnak S a 1 a m о n, magyarok királya (Salamon, König der Magyaren**) című regéje ez. Majláth 1825-ben Brünnben adta ki Magyarische Sagen und Märchen című könyvét, melyet Kazinczy Ferenc fordított magyarra és a fia, Kazinczy Gábor adott ki Magyar regék, mondák és népmesék cimen 1864-ben. A rege a krónikások előadásából ismeretes módon adja elő Vác alapításának legendás történetét. Egy férfi és nő ballag Visegrádnál a dunai hegyek között. Oktár fatéz kérdésére azt felelik, hogy Budára zarándokolnak István király szentté avatására. Mikor felérnek az egyik hegy tetejére, megragadja őket a táj szépsége. A tovább siető folyam felé fordítván tekintetét, így szóla a zarándok : Én is ama téren állottam oda által, midőn a két herceg megérkezett Salamonnal. De azóta itt nagy változások történtek. Hol ama túlsó hegysor megszakad, akkoron csak erdő állott, s most ott várost lát szemem. Miként van ez ? *) Kazinczy Ferenc összes müvei XX. 508. A korábban előadottakból tudjuk, hogy ezt a tervezett utat három év múlva, 1831 április havában tette meg. **) A mutatóban és az 1837. évi kiadásában Salomon.
