Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XII. A váci nyomda irodalomtörténeti jelentősége
106 VÁC AZ IRODALOMBAN További tárgyalásaink során rá fogunk térni Kármán József Fanni hagyományaira és a többi műveire, melyek egytől-egyig Vácon jelentek meg. Az ő korszakalkotó Urániájában látott először napvilágot Csokonai Vitéz Mihály két kisebb költeménye, Dorottyája is itt jelent meg először — 1804-ben. Faludi és Csokonai sok versét közölte névtelenül az Énekes Gyűjtemény (1799, 1803 és 1823). Itt nyomták Virág Benedek Öröm énekét is, melyet József nádor és első nejének, Alexandrának Budára érkeztére írt 1800-ban. A tudós Katona István Magyarország kritikai történetéről írt hatalmas munkájának egy része —- az osztrákházi királyok korszakának X. kötete — 1793-ban a váci sajtó alól került ki, mert Kamánházy László püspök 200 forinttal járult a kiadásához. Szeitz Leo, a felvilágosodás irodalmának kitűnő hitvitázója, ezt a munkáját nyomatta ki Vácon: Huszonöt esztendőre szegődött házi és mezei szolga, avagy az astronomiai tudomány szerint a csillagoknak és több égi testeknek 25 esztendős Kalendáriom-formában való rövid leírása, ahol is hóról-hóra mindenikében egész esztendő által előfordulandó házi és mezei munkák és némely köz dolgok a régieknek figyelmetes vigyázásokból megemlíttetnek. Balassa Bálint és Rimái János Istenes énekit 1777-ben az élelmes váci nyomdász itten is kiadta. Szőnyi Benjáminnak a református nép által ma is kedvelt Szentek hegedűje két ízben is — 1777 és 1781 — látott Vácon napvilágot. Ugyancsak kétszer jelent meg — 1781 és 1832-ben— Losontzi István Hármas kis tükre és 1784-ben Verbötzi Hármaskönyve. A népiesek iskolájához tartozó mesterkedő к fűzfa versei jórészt a váci nyomdából kerültek ki így a Vörösmartynak példát nyújtó Édes Gergelyé (1793. 1803 stb.) Varjas János (1784), Mátyási József (1798), Száldobosi Pap Sámuel (1803) sat. Innen szálltak szerte az ország összes ponyvasátrai alá Néhai tordai hadnagy