Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
III. rész: Népzene
134 NÉPZENE zedék tanulhasson tőle magyar érzést, magyar zenei hangulatot. Művészeti körökben még halála után tízévvel is emlegetik. így Pap Viktor a legnagyobb elismerés hangján adózik művészetének, és megállapítja, hogy azért volt a játéka lebilincselő és páratlan, mert kicsattant belőle a dal szövege s ezt azért tudta zenéjében kiérezíetni, mert a nóta szövegét elejétől végéig tudta. Az irodalomban Rákosi Viktor a Barnabás rabsága című elbeszélésében, Szerémy Zoltán pedig emlékirataiban emlékezik meg róla.*) Banda Ede, Banda Marci legidősebb fia, elismert cimbalomművész Vácon született. A mulatós Meiszner Ede vaskereskedő volt a keresztapja, miért is ennek a nevét kapta a keresztségben. Vallásos lelkületű édes apja papnak szánta. Pozsár Józsi, Banda Marci brugósa, is biztatta a papi pályára, mert az ő fia pap volt. (Pozsár Endre szenílőrinckáíai plébános). Volt is valamelyes hajlama és szorgalmasan tanult, úgy, hogy ösztöndíjban is részesült. A hat gimnáziumi osztály jeles elvégeztével Peitler püspök fölvette kispapnak. De még sem lett pap. Az apja Vácra jött muzsikálni. A Lövölde kertjében játszott. Nyári est volt, hegedűje behallatszoíf a szemináriumba. — Az ablakhoz álltam és hallgattam. Aztán már nem is tudom, hogy mi történt. Csak ott leselkedtem a Lövölde lugasa mögött. A rácshoz nyomtam az arco*) Mackó Miklós : Czigányzenészek albuma 63., U. a. A régi mulató Magyarország 42., Krúdy Gyula és Pálmai Henrik: Starttól a célig (Banda Marci a túrion), Nemeskéri Kiss József : A vén cigány (Tolnai Világlapja 1912. április 21.), Váci Kalendárium : A mi Marcink., Váci érdekességek 83., Surányi Miklós: Világhíres magyar cigányprímások (A Pesti Hírlap Vasárnapja 1931. augusztus 30.), Papp Viktor: Rádiózenénk néhány időszerű kérdése (Rádió-előadás 1933. április 20-án.)
