Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

II. rész: Dal és zene

94 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK ki Vácra, hogy fölkeresse az ő kedves Degré Lojzi ba­rátját pap völgyi nyaralójában és testvéröccsét, Remé­nyi Józsefet a szemináriumban. (Mert Józsi vácegyház­­megyei növendékpap volt és itt szentelték föl pappá 1860-ban. Fiatalon halt meg mint káplán 1866-ban.) Eschner Konstantin piarista tanár, zenekarvezető a XIX. század elején Vácon működött. Itt tanította Reichl operaénekest, aki 1820-21-ben a pesti német színház kóristája volt, majd neves színművész lett. Eschner több egyházi zeneművet írt. 1825. február 12-én I. Ferenc király születése napján a piaristák előadták egy offertoriumát. Zsasskovszky Endre zeneszerző és orgonaművész (szül. 1824 január. 21-én Alsókubinban) a gimnázium első három osztályát Vácon végezte 1834-37-ben. Bátyja: Zsasskovszky Ferenc zeneszerző és karnagy (1819-1887) 1833-tól Vácon járt iskolába és orgonista volt a piaristák templomában. Simonffy Kálmán zeneköltő, a magyar műdal zenei úttörője született Tápiószelén 1832. október 4-én. Egészen kicsiny gyermek volt még, amikor édes atyja, marosvásárhelyi Simonffy György, huszárkapitány meg­halt úgy, hogy neveltetésének gondjai egészben édes anyjára, ürményi Kostyán Borbálára, szakadt. Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Szol­nokon végezte, mely után 1847-ben Vácra jött és a püspöki Lyceum bölcsészeííanulója volt. Az 1848 évi értesítvény (anyakönyvi napló) bejegyzése szerint mind a két félévben az összes tárgyakból (hittan, egyetemes történet, tiszta mennyiségtan, bölcselet és magyar nyelv s irodalom), valamint erkölcsiségből jeles osztályzatot kapott. A tanévet már 1848. június 26-án bezárták, mert a megtámadott haza védelmére az ifjúság elhagy­ta az iskola padjait. Ó is azok közt volt, akiket rajon­gással töltött el a szabadság eszméje és fegyvert raga­dott kezébe, hogy mint önkéntes rójja le kötelességét a haza iránt. A 16 éves ifjú 1849-ben már mint had-

Next

/
Oldalképek
Tartalom