Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 89 A székesegyház zenekarában működtek, vagy hangversenyeken szerepeltek: Taritzky Ferenc, Gaál M. Pál, Mandl Lipóí, Kratochvill József, dr. Lukáís József, Smeringa Alfonz, dr. Boroviczény Nándor, dr. Lázár Ottó, Darnay István, Gajáry Gézáné Kovách Elvira, Infzédy Irma, Intzédy Kornélia, Zalánffy Gizella, Soltiné Benfze Margit, Schuhmacher Jenőné, dr. Pertik Béla, dr. Pertik Ottó, Kövi István, Borbély Pál, Gáli József, dr. Varázséji Béla, dr. Haviicsek Antal, Fűké Sándor, Gasselseder Miklós, Matzenauer Ferenc, Várföldi Elek, Sümegh Miklós, Roch Gyula, Kökény Ferenc, Prettenhoffer Ignác. A gimnáziumi énekkar vezetői voltak: Pivár Ignác, Makai János, Janny László, Randvég Mihály, Schüszler Albert, dr. Kisparti János, Bertalan István, Rasovszky Gyula, Nagy Vince. Dalárdák karnagyai voltak : Taritzky Ferenc, Várföldi Elek, Ulrich Károly, Fáy Sándor, Andor Károly, Wolkóber János, Cseh Lajos, Sümegh Miklós. Nem volna teljes zenei életünk képe, ha cigányművészeinkről meg nem emlékeznénk. Az elsők között is első volt Banda Marci, a legrégibb Csámpai Pista, a hatvanas években Radics Mihály és Rácz Pali, a 70-80-asban Fenka Pista és Pozsár Tóni, újabban Banda Ede, ifj. Banda Marci, Kiss Károly, Kiss Lajos és Lovászi Ferenc. Róluk külön, a Népzene című fejezetben, fogunk foglalkozni. Minthogy nem akarunk idegen toliakkal ékeskedni, helyesbítenünk kell egy tévedést. A Révai Lexikon azt írja, hogy Vaczek váci kanonok kótázta le a XVIII. század vége felé a Rákóczi nótát. (XVI. 47.) A Bécsben megjelenő Die Zeit című napilap 1903. évi július 29-i számának azt a cikkét, mely a Rákóczy-induló (Rakoczy-Marsch) történetét tárgyalja, már az induló leírását tulajdonítja egy Watzek nevű váci kanonoknak. Ezt a Váci érdekességek 105. lapján én is megemlítettem azzal, hogy Vaczek vagy Watzek nevű váci kanonok, sem valóságos, sem címzetes nem volt. Ezt a nemleges
