Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 87 Az idősebb és ifjabb Ulrich Károly egyházi zeneműveket is írtak. Kívülük is voltak zenei tehetséggel megáldott egyének, akik szórakoztató dalokat és értékes zeneműveket szereztek, sajnos azonban legtöbbjüknek nem volt iskolai képzettsége és elegendő tudása arra, hogy maradandót alkosson. Dalokat, zongoraműveket, táncdarabokat és indulókat írtak: Andor Károly, dr. Argenti Döme, S. Bentze Margit, Domaniczky Antal, Füredi Mihály, Gaál Pál, Kövi István, Várföldi Elek és Wolkóber János, miséket és más egyházi kompozíciókat szereztek: Andor Károly, Érti Gábor, K. Pikéthy Tibor, dr. Varázséji Béla és Wolkóber János. Juracsek Béla zenetörténeti művet írt. A dalművészet művelői közül nem egynek a híre áttörte az ősi országhatárokat. így Rosner Ferenc korának egyik legnagyobb tenoristája volt és a nyugateurópai államok színpadjain tépdeste homlokára a babérokat. Idehaza az opera 1846-ban élte fénykorát. A pesti Nemzeti Színházban ekkor aratta legnagyobb diadalait Füredi Mihály. Mikor pedig az énekes népszínművek divatja járta a nyolcvanas években, Pintér Imre és Komlósy Emma csengő hangjaiban gyönyörködött a magyar főváros dalt és zenét kedvelő közönsége. Mindig volt Vácon zenei élet is. Ez a régi időkben — csak úgy, mint jórészt manapság is — az egyházi zene terén fejlődött ki és a székesegyház zenekarában jegecesedett ki. Migazzi püspökünkről tudjuk, hogy modern zenekart szervezett. A világi dalárdák vezetői legtöbbször az egyházak kántorai és az iskolák énektanárai köréből kerültek ki. Vác zenei kultárájának fejlesztése körül az Ulrich családnak vannak hagyományos érdemei. Utóbbi időben nagy tevékenységet fejtett ki ebben az irányban dr. Hermann Antal és Ságh József. Hogy ma nagy kiterjedésben művelik városunkban a zenét, azt K. Pikéthy Tibor és Wolkóber János egyéni befolyásainak és fáradozásainak köszönhetjük.
