Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

III. rész: Népzene

VÁC AZ ELŐADÓ MÚVÉSZTFFKBEN

137

17 éves koráig, majd maga is zenekart alakított és hazatért szülővárosába. 1914-ben Ausztria nagyobb városaiban, Bécsben, Lembergben, Stanislauban játszott. A mozgósítás Bécsben találta, onnan is vonult be a 31-ik gyalogezredhez, melynek népfölkelője volt. 1915. június 6-án egy őrjárat alkalmával az oroszok elfogták és Tifliszbe vitték. Több mint három évi kínos hadifogság után 1918. szeptember 17-én hazaszökött. Vácon és vidékén nagy népszerűségnek örvend, mert kitűnő játékával és jó modorával mindenkinek a szívéhez hozzá tud férkőzni.

Szőllősi (Szőrös) Béla cimbalmos, mint az ország leggazdagabb cigánya lett híressé. A Pesti Napló 1906. évi február 7-i számában ezt írta róla, amikor meghalt:

□ Äz ország leggazdagabb cigánya. Vácon a minap nagy cigánytemetés volt. Meghalt Szőllősi Béla, az ország leggazdagabb cigánya. Mikor a szegedi árvízkárosultak segélyezésére cigányhangversenyt rendeztek a Margitszigeten, százharminc cimbalmos közt Szőllősi vitte el az első díjat az öreg Berkes bandájában, ahol akkor még Banda Marci második prímás volt. Később harminc forinton egy lovat vásárolt és az 1885-iki kiállítás alatt a vendégek csomagjait szállította a pályaudvarokra, este pedig játszott a bandában. Ez a vállalkozása olyan jól sikerűit, hogy csakhamar három bérkocsiszáma volt Budapesten, és Budán nagy házat szerzett. Meggazdagodva tért haza szülővárosába s ezentúl Vácon és a fővárosban előkelő családok gyermekeinek cimbalomórákat adott. Eredetileg Szőrös Bélának hívták, de folyamodott a belügyminiszterhez, hogy nevét megváltoztathassa, mert — mint kérvényében mondta — nem akarja, hogy az úri kisasszonyok piruljanak a neve kimondásakor. Nagy vagyona mellett megengedhette magának azt az úri passziót is, hogy pipákat és régi fegyvereket gyűjtsön s ha meghallotta, hogy az ország bármelyik városában egy szép pipa vagy fegyver eladó, rögtön vonatra ült és megvásárolta. Ez a két