Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
122 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK di színműiskoláját végezte. Vácon 1894 június végén rendezett hangversenyen mutatkozott be s ez alkalommal a Váczi Közlöny kritikusa a lap 26. számában kiváló tehetségnek ismerte el és nagy jövőt jósolt neki művészi pályáján. 1896-ban kötött házasságot a váci postahivatalban főtisztként működött jeles költővel, Szentessy Gyulával, és azóta elnémult a csengő hangja. Smeringa Alfonz született Szentmiklósvölgyén (Nyitra vm.) 1859. március 21-én. Mint ferencrendi szerzetes előbb Lipótváron, 1898-tól 1905-ig pedig Vácon volt fegyintézeti lelkész. 1905-ben nézsai plébános lett. Alsópeíényben és Nézsán új orgonát állított a templomokba. Váci működése idején jelentékeny részt vett a város zenei életében főként mint a Boroviczény-Wolkóber-Lukács-Smeringa vonósnégyes tagja. Meghalt Nézsán. Boroviczény Nándor hiííudor született Losoncon (Nógrád vm.) 1873. május 26-án. Középiskoláit szülővárosában, Budapesten és Rozsnyón végezte, a teolologiát pedig a bécsi egyetemen. Pappá szentelték 1895. szeptember 29-én. 1902-től 1907-ig tanár volt a szemináriumban. Ez alatt az öt év alatt tevékeny részt vett a város zenei életében, a váci vonósnégyes prímása volt, több zeneművészeti előadást tartott a Katolikus Lyceumban és sok cikket írt a Váczi Közlönybe. Néhány műve önállóan is megjelent. 1907-ben Úriban lett plébános, 1913-ban pedig Ceglédbercelen. Ott halt meg 1925. április 25-én. Huber Gyula barcsi (Somogy m.) apátplébános és aranykoszorús dalköltő a 70-es évek második felében Vácon járt, a gimnáziumba. Sok népdala és csárdása van. A legismertebbek köztük a: Régen megálmodtam... és a: Régi módi, sokan tudják mind hamisak a lányok... kezdetűek. Kratochvili József csömöri plébános, a 80-as években — váci káplán korában — szintén szerepelt a város zenei életében. Kitűnő zenész volt. Gavoffe című zene
