Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
Í18 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK Füredy-utca Vácott stb). Munkatársa a Kath. Kántor, a Zenélő Magyarország és a Zenei Szemlének. Egyházi és világi dalai Rózsavölgyi és társa, Klökner, Bárd és a győri Magyar lant kiadásában jelentek meg. Több zongoraátirafa névtelenül jelent meg, egy időközben elhalt dalgyüjtő megbízásából pedig 1400 magyar népdalt dolgozott fel. Nagyobb terjedelmű írásműve Kirchner Elek győri zeneszerző életrajza és Füredy Mihály fölött mondott emlékbeszéde, mely a Váci Múzeumegyesület ünnepi közgyűlésén hangzott el. Orgona kompozícióját a legnagyobb művészek is műsorukba vették, dalait rádió előadásban is hallatták. Solti Guszíávné Beníze Margit zeneszerző született 1875. június 11-én a szomszédos Репс nógrádmegyei községben, ahol édes atyjának, Bentze György váci ügyvédnek, az időtájt birtoka voit. 1908. június 6-án házasságot kötött Solti Gusztáv váci kir. adóhivatali ellenőrrel. A művészet több ágában működik. Már gyermekkorában szerzett zeneművet. Nyomtatásban is megjelent Tulipán csárdás és Jubileumi polka című műve, ezenkívül a cigányok több keringőjét és táncdarabját jáíszák. Kérelmemre készséggel átírta zongorára a galgavölgyi. tótok dalát, melyet 1849-ben énekeltek. (Megjelent Vác története 1848-49-ben című könyvem 182. oldalán.) 1914-ben jelent meg önállóan a Helcz Ferenc táblabíró szövegére írt iGra/yÄ/znnwsz-a, melyet nem csupán a sajtó és a nagy közönség fogadott osztatlan tetszéssel, hanem tekintélyes bevételhez juttatta a váci vöröskeresztes kórházat. Ezt a himnuszt 1916-ban a Vöröskeresztegyesület váci fiókja fölterjesztette a királyhoz, aki a kabinetiroda útján köszönetét nyilvánította a szerzőknek és a kiadó egyesületi fióknak. Menzyk Ferenc zeneszerző született Vácon 1897. október 24-én. Alsó- és középiskoláit szülővárosában elvégezve a budapesti egyetem jogi fakultásának hallgatója lett, de csakhamar katonai szolgálatra kellett vonulnia, majd a harctérre mennie. 1916. július 21-én
