Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
114 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK Ferenc karnagy 183 különböző nemzeti himnuszt hangszerelt meg fúvós és vonós zenekarra. Hogyha ma valamely nemzet küldöttsége vagy előkelősége érkezik, a rendőrzenekar vezénylését kérik Török János főparancsnoktól. Szőllősy a Ferenc József uralkodása alatt eltiltott 1848/49-iki szabadságharci indulókat és nótákat, amiket az akkori tábori zenekarok játszottak, feldolgozta fúvó zenekarra és hangszerelte. Igen szép és klasszikus ábránd a Losonc végromlása, továbbá a szabadságharci zenegyöngyök egyvelege, amelyet az 1927. évi Kossuth szobor leleplezése alkalmával írt. A váci nemzetőri-, a Damjanich-, a Klapka-, a Batthyányi-, a Kossuth- és a Garibaldi történelmi indulók és a Batthyányi halálára írt gyászinduló, majd Hubay Talpra magyarja a Kossuíhszobor leleplezésekor — 1930. évi március 15-én — tartott térzenén óriási hatást váltottak ki. Az 1848/49 évi szabadságharc dalait, toborzóit és indulóit, melyeket átírt és hangszerelt, egy 55 oldalra terjedő nagy zenekari műben Szabadságharci Zenegyöngyök címen adta ki. Szőllősy szép történelmi muzsikájával megmutatta, hogy mily nagyszerűen lehet magyar muzsikát fúvós hangszereken katonazenekarral előadni. (De tudás, a hangszerelés tökéletes művészete és nem cseh, hanem magyar szív kell hozzá). A fent leírt zenedarabokon kívül írt még 26 régi és újabb keletű magyardal ábrándot. Zenekarra dolgozta föl a Rákóczi nagyábrándját és Bihari János több szerzeményét, ezeken kívül írt még 9 zongora-szonátát, 16 indulót és 22 más egyveleget. A rendőrzenekar leltárában közel 3600 zenedarab van, ezek 65 százalékát Szőllősy hangszerelte vonós- és fúvós zenekarra. * Mikor az Ulrich-dinasztia utolsó tagja, az ifjabb Károly, hosszantartó betegeskedése miatt nem tudta többé ellátni karnagyi teendőit és 1911-ben nyugalomba vonult, pályázatot hirdettek a székesegyház karnagyi állására. A sok pályázó közül Érti Gábor nyerte
