Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

II. rész: Dal és zene

VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN

109

több mély érzésű finom dalt komponált. A magyar műdal hivatott költője volt. Régi világ, régi emberek címen írt emlékezéseiben kedvesen emlékezik váci iskolázásáról és váci barátairól („Magyarság“ 1932).

Major J. Gyula zongoraművész, zeneíró, tanár és karnagy született 1859. december 13-án Kassán, hol első iskolai tanulmányait is végezte. Majd Budapestre került, ahol a budai zeneakadémiában kezdte kiképeztetését s az Országos m. kir. Zeneakadémiában folytatta és fejezte be. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc a zongora művészetben, a zeneszerzésben pedig Voíkmann Róbert voltak a tanárai. Első nagyobb sikerét egy nagy zenekarra írt szinfóniájával aratta 1885-ben a Budapesti Zenekedvelők-egyesületében. Ekkor változtatta Mayer családi nevét Majorra és vette föl a Jakab helyett a Gyulát. A budapesti II. kerületi állami tanítóképző intézet tanára volt. Első ízben 1896. június 14-én működött Vácon, amikor a növendékeiből alakult női énekkart vezette az Országos Nőképző Egyesület által rendezett ezredévi ünnepen. Mikor dr. Hermann Antal barátja és kartársa Vácra telepedett rábeszélte őt, hogy itt zeneiskolát nyisson. Iskoláját Budapestről vezette néhány éven át, majd 1911-ben Ságh Józsefnek adta át. Ötletes zenekölíő volt. Három operát, hét szinfóniát, több kamarazenét, szerenádot, zongoraművet, dalt és többszólamú vokális művet szerzett. Meghalt Budapesten 1925. január 30-án.

Berény Henrik zeneszerző és hegedűművész született 1871. január 1-én Kassán, ahol az atyja malomigazgató volt. Nyolc esztendős volt, amikor Berlinbe költöztek. Mint gyermek Joachimnál tanult hegedülni és 12 éves korában — mint csoda gyermek — már önálló hangversenyt adott. A berlini Hochschulén elnyerte a Mendelsohn-díjat. 1885-ben bemutatták őt Liszt Ferencnek, aki a tizenhat esztendős ifjút elvitte Weimarba és beajánlotta az udvari zenekarba. Első zeneszerzői munkáit Liszt Ferenc felügyelete alatt vé-