Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 107 tézet igazgatója lett. 1895 nyarán elhagyta Vácot, hogy Budapesten átvegye a vakok országos intézetének vezetését. A nemes emberbarát ebben a munkakörében is számbavehető eredményeket tudott elérni. Az ő buzgalmának eredménye volt, hogy a vakok hatalmas modern berendezésű új épületet kaptak az István-és Hungária-úí sarkán. Itt is kitört belőle a zene rajongója: az intézeti énekkart mintaszerűen szervezte és vezette. Mint a vakok intézetének igazgatója halt meg Budapesten 1905. május 3-án. Hamvai a kerepesi temetőben nyugszanak. Dr. Varázséji Béla zeneszerző, prelátuskanonok született Vácon 1864. április 8-án. Minden iskoláját Vácon végezte. 1886-tól 39 éven át Újpesten végzett lelkészi teendőket. 1909-ben prépost, 1917-ben kanonok lett, de csak 1925-ben jött be Vácra a káptalanba. Ideális gondolkodásmódja sokoldalú tevékenységre sarkalta. Éveken át szerkesztette a Váczi Közlönyt, sok szép vallásos és hazafias tárgyú költeményt írt. Több műdalt és mise éneket szerzett. Hittanhallgató korában a Peií- Antal püspök 25 éves főpapi jubileumára 1884. június 19-én rendezett ünnepségen a Pázmány-egyesület zenekara által előadott Örömdal szövegét ő írta és zenéjét is 6 szerezte. Ecce sacerdos magnus című zeneműve, melyet Hanauer Á. István püspöknek ajánlott, 1929-ben nyomtatásban is megjelent. Szíojanovics Jenő zeneszerző, tanár és karnagy született 1864. április 4-én Pesten. Több operát és operettet írt. Első nagyobbszabású zeneműve városunk szülöttének Rutíkay-Rothauser Miksának Peking rózsája című három felvonásos regényes operettje volt, mely 1888. április 7-én került színre a Népszínházban. Tehetséges és sokoldalú muzsikus volt: egyházi- és dalárdakarnagy, zenekritikus és paedagogus, operettek és a m. kir. Operaházban színrekerült több sikeres mű szerzője. 1896-ban Vácra jött lakni és a Mária Teréziarakpart 2. számú házat bérelte ki. Ő rakta le az
