Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
52 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK VÁC ÚJRAALAKULÁSA, (az utolsó település). Vác Buda felszabadulása után — 1684-ben — végleg keresztény kézre került és új életre kelt. Püspöke visszatért, a káptalant ismét felállították. A török eltakarodott. Volt keresztény alattvalói és az elbujdosottak lassankint visszaszállingóztak a romokba dűlt városba. Számukat a fölmentő csapatok letelepült maradékai szaporították. Zömét azonban a püspökök, mint földesurak által különféle kedvezményekkel ide édesgetett és rajokban jött németországi települők tették. Ezt a mindenfelől összegyülemlett népséget kiegészítette a távolabbi vidékekről és külföldről ide származott iparosok szórványosan, de szaporán szállingózó értékes eleme Ez a különböző alkatrészekből álló társadalom idők folyamán a munkában és hazaszeretetben eggyéforrott és gerince lett városunk mostani lakosságának. (L. bővebben Tragor, Vác lakossága a XVIII. század elején.) VÁC JOGI HELYZETE. Vác 200 év előtt még Nógrád vármegyéhez tartozott. Csak mikor a török uralom alól felszabadult, Buda visszafoglalása után, 1686-ban, csatolták Pest megyéhez. A XV. század előtt Kis- és Nagy-Nógrádmegye nevét emlegetik. Az esztergomi érsek hatósága alá tartozó részét ugyanis Nagy-Nógrádnak, a váci püspöki megyéhez tartozót pedig Kis-Nógrádnak vagy Kisköznek nevezték. A megye azonban mint törvényhatóság sohasem volt kétfelé válva és ennek a két részre való osztásnak csupán egyházi — különösen a tized szempontjából való — jelentősége volt. (Pázmán, Synod. Appendix I. 82., Desericius, Episcop. Vácién. 6., 1384. Fejér X. 1. 161.) Csánki Magyarország történelmi földrajzában (I. 87.) azt mondja, hogy Nógrádmegye a XV. században a nagy uradalmak megyéje volt. Vác városán kívül a megye déli vidékén hét falu volt a váci püspöké. Vácra vonatkozólag erről az időről ezeket a följegyzéseket találjuk: Vác vára vámjával együtt (Castrum Vaciense 1455, 1465, 1489) a váci püspöké volt; mint várost az egykorú okiratok Vachia néven nevezik. (Vachyensis civitas 1414, 1423, 1436, 1446, 1449, 1470, 1489.) Az egykorú okiratokban és följegyzésekben mindig civitas néven szerepel, csak később találjuk Nógrád vármegye oppidumai között. I. Ulászló király egyik 1440. évi adomány levele Vácot Harcha Pálnak adja. Noha Árpádházbeli királyaink sokféle
